Magyar Katolikus Lexikon > T > terrakotta


terrakotta (ol.): eredetileg a vörösre égetett cserép latin neve, később minden máz nélküli kerámiatárgy. - Kisplasztikák és épületelemek kedvelt anyaga. Jellegzetes ~k a Kr. e. 5-4. sz. gör. festett tanagra figurák. B.K.

Grofcsik 1956. - Voigt 1983.