🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > templomi zászló
következő 🡲

templomi zászló: templomokban a vallásos áhítat növelését szolgáló egy vagy több →zászló. - A ~kat ált. a szentély két oldalán helyezik el, de bárhol másutt is díszíthetik a belső teret; több helyen a sekrestyében tartják, és csak ünnepeken v. körmeneteken veszik elő. A ~ a tp. titulusához, hagyományához kötődik: lehet „máriás-zászló” (a Bold. Szűz ábrázolásával), titulus-zászló (a tp. védőszentjével), az egyhközs-ben v. a vidéken különösen tisztelt szent (Szt József) zászlója, emlékzászlók (jubileumi év, különleges események tiszt-ére), →körmeneti zászló, →keresztzászló. A ~k között díszítheti a tp-ot a pápai (→vatikáni zászló) és a nemzeti lobogó is. **


templomi zászló, körmeneti zászló: szentelményként használt →zászló. – A ~ ókori jelképeket követő, általában keresztrudas/kereszttartós, alul különféle számú csúcsba futó, átalában bojtokkal is ékesített függöny, labarum. Használatuk leginkább a l6–17. sz-tól dokumentálható, bár vsz. már a 14. sz-tól is léteztek ilyen jelképek. A ~kon leggyakrabban Szűz Mária, újszövetségi jelenetek, szentek, egyházi szimbólumok képei láthatók himzett és festett kivitelben. Sajátos csoportot alkotnak a horgolt ~k. – A tp-i felszerelések leírásánál a ~at kultikus tárgyként írták le, általában a plébániatp-ban tartották még a filiák ~it is. – A ~kat körmeneten és temetésen elől, rögtön a kereszt után viszik, és magát a faluközösséget képviselik. A jámbor társulatoknak, régen a céheknek saját ~i vannak. – ~s körmenetek voltak pl. a templom búcsúnapján, valamelyik Mária ünnepen, keresztútjáráskor, a búzaszentelőkor, Jézus keresésekor, a húsvéti határkerüléskor, Úrnapján, a keresztjáró napokon. – A búcsújáráskor vitt ~k az öröm és a diadal jelei a kereszt körül. Amikor a búcsús nép megérkezik a kegyhelyre, az előénekes, a ~vivőkkel együtt a kegyképhez járul, s a ~kat meghajtva köszönti. Ezt követően a ~kat a tp. falához támasztják. Hazainduláskor, az ünnepélyes búcsúzás része, hogy a kegykép előtt a ~któl körülvett előénekes elénekli a búcsúéneket. Ezután a ~kat meghajtva „letisztelegnek”, a csak ezután távoznak. Egy-egy búcsújárás emlékét, feliratos, évszámos ~szalagokkal is megörökítik. – A legrégibb m. ~-ábrázolás a bögözi (Udvarhely vm.) unitárius tp. egyik falképe a 14. sz-ból. A kép hátterében Szt Péter áll a nyitott ajtónál, amelyen keresztül a halottakat beengedi. A halottak sorát ítéletre Szent Mihály arkangyal vezeti. A bal kezében tartott ~ csúcsán egyenes kereszt van. Maga a ~ keresztrudas, labarum jellegű. A ~ felületén pólya van. A ~lap, alul négy ágra osztott, bevágott. Feltételezhető, hogy egy ~t temetési funkcióban örökítettek meg. – A legrégibb ~k a 16. sz-ból maradtak fenn. Egy szepességi, 1520–30-ból származó ~ Lőcsén látható: előlapján Krisztus a kereszten, a hátlapjá Mettercia-kép. Egy 16. sz. legvégéről való ~ (a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében) egyik oldalán a Napba öltözött Asszony, a másik oldalán a Virgines capitales (Alexandriai Szt Katalin, Szt Borbála, Szt Dorottya, Antiochiai Szt Margit) képe. – Ikgr. Valois Szt Félix, Szt Flórián, Szt Gereon, Szt György, Loyolai Szt Ignác, Ilona csné, Marchiai Szt Jakab, Kapisztrán Szt János, Ker. Szt János, Keresztes Szt János, Szt Kázmér, Szt IX. Lajos kir., Szt Lipót, Brindisi Szt Lőrinc, Szt Mór, Szt Orsolya, Benincasa Szt Orsolya, Szt Patrik, Nolaszkói Szt Péter, Szt Pulcharia, Avilai Szt Teréz, Szt Ubaldus, Szt Venantius, Szt Vencel, Ferreri Szt Vince stb. arttrib-a. P.A.

Tomisa Ilona: „...együtt a processiot... járják”. Körmeneti zászlók Magyarországon. Bp., 1998.