templomgondnok (lat. vitricus, vitrix; ném. Kirchenpfleger; fr. marguillier): hívek által választott tisztségviselő, aki a templom javaival gazdálkodott. - A polgári/paraszti önkormányzat egyik fontos tisztsége. Lehetett egyszerre egy v. több személy, aki néha a plnost is ellenőrizhette. Városokban a legelőkelőbb polgárok közül választották; Pozsonyban pl. az 1480-as években a leggazdagabb polgár, Gailsan Márton, Budán a 16. sz. elején Harber János többszörös városbíró volt a ~. Leggyakrabban a végrendelkező iratokon szerepelt: tanúként, a tp-ra hagyott javak átvevőjeként, végrendeleti végrehajtóként, v. arról okl. kiállítójaként. Joga volt a hívek hozzájárulásával egyh. szükségletekre az egyh. vagyonából valamit eladni, bérbeadni, pereskedéskor ügyvédet fogadhatott. Beleszólhatott anyagiakat érintő egyh. cselekményekbe, pl. Bogártelkén (Kolozs vm.) 1509: ellenőrizte a plnost, hogy elmondja-e az alapítványi miséket. Az Egyh. nem akadályozta a hívek önkormányzati joggyakorlását, az erősebben érvényesülhetett, mint a világi önkormányzatban. 88

Kubinyi 1999:283.