Magyar Katolikus Lexikon > T > telki Szent István király bencés apátság


telki Szent István király bencés apátság, Pilis vm.: Alapítója és kegyura Micha bihari comes (1198-99), majd nádor (1199-1201). III. Honorius p. 1224: kelt leveléből kitűnik a bencés rendhez tartozása. Apátja 1366: jelen volt a mogyoródi káptalanon. - Csak néhány éve állhatott a mon., és III. Ince p. 1198: már utasította az esztergomi érseket, hogy reformálja, mert anyagiakban úgy leromlott, hogy a regula szerinti fegyelmet sem tudják megtartani, és az istenszolgálatra küldött szerz-eket sem lehet a jövedelemből ellátni. 1224: Micha comes, az alapító, III. Honorius p-hoz fordult, mert a fegyelmezetlenség miatt alig maradt szerz. a mon-ban az istenszolgálat végzésére. Kérte, hogy helyezze mon-át a ciszterciek keresztúri (Vérteskeresztúr?, Heiligenkreuz?) mon-a alá. A p. az illetékes veszprémi pp-re bízta az ügyet; Telki azonban továbbra is megmaradt bencésnek. 1240: a telki és a kánai monostor apátjai közös (kelenföldi) birtokukból 200 hold földet, amit Janus comestől és Apa bántól kaptak, szőlőtelepítésre bérbeadtak a kispesti (=tabáni) szászoknak. - IV. László kir. 1277: Pesten kelt levelével a bencések telki egyházát, amely patrónus hiányában csaknem végpusztulásra jutott, minden tartozékával együtt a nyúlszigeti domonkos apácák alá rendelte teljes joggal. Övék a jövedelem, de kötelesek a ~ban lakó szerz-ek eltartásáról gondoskodni. E rendelkezését 1278, 1288: és 1289: megismételte és megerősítette. - 1366: Demeter apát részt vett a mogyoródi kápt-on. V. László kir. 1455: a mon. feletti kegyuraságot a Garaiaknak adta, mivel Garai László más, védnöksége alá tartozó egyházakról is jól gondoskodott, solymári vára pedig közel feküdt az apátsághoz. Így védelmezhette a monostort és kijelölhette apátját, akit a pp. megerősített. A vagyoni ügyek felett azonban nem rendelkezhetett. II. Ulászló 1516: Telkit a pannonhalmi főapát alá rendelte, s ezután mint kegyúr jogosult az apát kinevezésére. 1535: említik Telki apátját utoljára. - 1541: Buda elfoglalásával Telkin is a török lett az úr. A török idők alatt az apátság helye is feledésbe ment. A bécsi skót bencések apátjának sikerült a helyet azonosítani, és 1700: a bécsi udvarnál megszerezte magának és utódainak az apátságot néhány birtokkal, így Budajenővel és Páty felével együtt. - A ~ 1882-ig maradt a bécsi bencések tulajdonában, akik mindkét falut németekkel újratelepítették, és maguk gondoskodtak lelkipásztori ellátásukról. - Apátjai: 1246: György, 1333-34: István, 1366: Demeter, 1399: Péter, 1465: László (előbb tatai apát), 1465-70: Sándor, 1519: István, 1535: István. - 1725: még láthatók voltak a kéttornyú tp. és a mon. romjai. 1782: Novák Krizosztom bakonybéli apát Telkibe látogatott. Még állt a régi apátság tp-ának boltozott szentélye. Faragott kövekből épült. Belső falán festmények maradványait látta. Ekkor az adminisztrátoron kívül még egy bécsi bencés lakott az uradalmi házban. 1807: a mai plébtp. építéséhez használták fel az apátság köveit. A mai Telki község közepén kőkereszt jelzi a ~ helyét. H.F.L.

MRTp VII:322. - Ppl. 2001:519.