Magyar Katolikus Lexikon > T > telekkönyv


telekkönyv: az ingatlanok tulajdonjogára és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogokra - pl. jelzálog, haszonélvezeti jog - vonatkozó adatokat tartalmazó közhitelű nyilvántartás. - A jobbágyfölszabadítást követő földtulajdon-rendezés tette szükségessé. 1855: Mo-on, 1870: Erdélyben vezették be; ez szavatolta a hitelezők biztonságát. A ~eket Mo-on a járásbíróságokon vezették, a nyilvántartásokat 1972-: a földhivatalok vették át. - A ~ 3 részből áll: 1. a birtoklap az ingatlan leírása: telek, ház, mezőgazd. birtok, erdő, szőlő, stb. - a kataszteri tiszta jövedelemre vonatkozó adatokat tartalmazza; 2. a tulajdoni lap a tulajdonos személy nevét, állását, a szerzés jogcímét, időpontját, az esetleges elidegenítési és terhelési tilalmat, az elidegenítési korlátot, pl. hitbizományt, az elővételi és visszavásárlási jogot közli; 3. teherlap melyen az ingatlanterheléseket vezetik - ezek egy része a 2. lapon is föltüntethető - pl. a zálogjog, haszonbérlet. 88

Mo-i ~i rendtartás. Az 1850-1877. évig megjelent összes idevonatkozó törv-ek és rendeletek. 2. kiad. Bp., 1877. - Csillag Gyula: ~ és kataszter. Bp., 1885. (Klny. Nemzetgazd. Szle 1884) - Bölöny László: A ~ hitele, kapcsolatosan a ~i rendtartás tervezetével és ingatlan jogrendszerünk reformkérdéseivel. Bánffyhunyad, 1909. - Kiss Géza: ~ az ókorban. Kolozsvár, 1910.