telekkatonaság (lat. militia portalis), 1397-1848: a zsoldos katonaságot megelőző haderő egyik szervezeti formája a Magyar Királyságban. - 1397: a temesvári ogy. határozata a birtokos nemességet 20 jobbágytelkenként egy lovas íjász kiállítására kötelezte. A jobbágytelkek összeírását és nyilvántartását a szolgabírák a melléjük adott biztosokkal végezték. A törv. azokat, akik a kihirdetett időre nem jelentek meg a táborban, későn érkeztek, a tábort engedély nélkül elhagyták, jószágvesztéssel büntette. A katonák fegyverzete: íj, nyíl, pajzs, lándzsa, csákány és kard; kiegészítője a bandériális haderőnek és a nemesi fölkelésnek. Az így szervezett haderőt ~nak nevezték, melynek élelmezésére a nemesség adót is szedett jobbágyaitól. Mivel az →Aranybulla a honvédelem kötelességét a személy és birtokjogtól föltételezte, a ~ot csak mint a nemesi jószágok járulékát vette föl a honvédelembe. (Nem a parasztság állított ki a maga kebeléből, hanem a nemesség adott jószágainak nagysága, jobbágyainak száma szerint katonákat.) Az egyh. és világi urak azt is megtehették, hogy váraik őrzésére, családjuk szolgálatára is beosztották őket (az →egyházi nemesek egy része közülük származott). A honvédelem fő elemei ezután: a kir., főpapi, tiszti (nádor, erdélyi vajda, bánok, stb.), főúri bandériumok, a ~ és a nemesi fölkelés. Egy katona kiállításának portaszámait a szükség szerint változtatták. 1397-1526: az alkalmanként hadbavonult telekkatonák száma 10-40.000 fő lehetett. Az 1458-i ogy. határozata után a ~ köteles volt külhonban is hadakozni. 1526 u., a tör. hódítás korában a zsoldos hadsereg mellett létezett, szerepe volt 1704-11: a Rákóczi-szabharc hadszervezetében. 1715: az állandó hadsereg megszervezésekor sem szüntették meg, 1848: a jobbágyfölszabadítás szüntette meg. B.A.-88

M. Tört. Tár 1857. (Knauz Nándor: Az 1397-iki ogy. végzeménye) - Horváth M. II:507. - Bánlaki XI-XII. - Fügedi 1967. - Borosy 1971. - Hadtört. Közlem. 1978:194. (Kubinyi András: A szávademeter-nagyolaszi győzelem 1523-ban: adatok Mohács előzményeihez)