tapu (tör.): átvételi díj, bérleti díj. - Az Oszmán Birodalomban a keresztény alattvalók (ellentétben a muszlim alattvalókkal) egymás között adhatták, vehették, cserélhették, örökölhették földjeiket, azzal a megszorítással, hogy az csak a török földesúr tudtával és beleegyezésével történhetett. Amikor nem a törvényes örökösé lett a (ker.) birtok, a tör. földesúrnak az átvevő ker. jobbágy egyszer s mindenkori ~t volt köteles fizetni. A tör. földesúrnak joga volt elvenni a birtokot jobbágyától, és másnak ajándékozni azon esetben, ha az új tulajdonos földjét 3 é. műveletlenül hagyta. Ker. jobbágynak nem volt szabad költözési joga, a tör. földesúr akkor is visszavihette jobbágyát, ha az 15 éve távozott a birtokról. 88

Salamon 1885:210.