Magyar Katolikus Lexikon > T > taksa


taksa, taxa, 14. sz.-19. sz.: több adófajta neve a Magyar Királyságban. - 1. hadiadó: I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) korától a földesurak szedték →bandériumaik fönntartására (taxa ordinaria). A tör. veszély tette általánossá, ogy. határozattal 1439: taxa generalisként országosan kivetették. A 16-18. sz: a →szabad királyi városokban egy összegben fizették a subsidiumot; az 1595:5. tc-kel a jobbágytelken élő nemesekkel kezdték fizettetni a ~t. - 2. földesúri adóként a 14. századtól a mezővárosoktól egy összegű hadiadóként szedett átalányadó. - 3. a 17. század közepétől szerződésben (lat. contractus) rögzített, jobbágyoktól (kontraktualistáktól) szedett termény- és munkajáradék (évente kb. 1-10 Ft, ill. meghatározott mennyiségű bor, a kuruc idők után évi 12-16 nap robot) megváltása. Egy-egy jobbágyfalu népe együttesen fizetett pénz~ját summának nevezték. →taksás jobbágyok - 4. A szabad kir. városokban a polgárjogért folyamodóknak egy összegben az újpolgár~t kellett fizetni, amíg azt nem teljesítették, rendszeresen idegen~t fizettek. Taksázták az ingatlanok adásvételét, a lemért gabonát, a városba érkezett komédiásokat, az őrletést, a piacot és vásárt is. 88

Eckhart 1946:294. - Tört. Szle 1964:330. (Makkai László: Robot - summa - taxa. Az örökös jobbágyság rendszerének fejlődési tendenciái a XVII. sz. 2. felében) - Varga János: Jobbágyrendszer a mo-i feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Bp., 1969. - Szabó István: A m. mezőgazd. tört. a 14. sz-tól az 1530-as évekig. Bp., 1978. - Történeti-néprajzi források a 18-19. sz-ból. Szerk. Égető Melinda-Filep Antal. Bp., 1989. (Documentatio Ethnogr. 13.)