Magyar Katolikus Lexikon > T > tábori püspökség


tábori püspökség, tábori vikariátus, 1986-tól tábori ordinariátus: a katonaság és a tábori lelkészségek püspöksége. - III. Ferdinánd cs. és m. kir. (ur. 1637-57) VIII. Orbán p-tól kérte, hogy háború idején a cs. mindenkori gyóntatója legyen a hadsereg tábori lelkészeinek vezetője, a lelkészek pedig jezsuiták legyenek. XI. Kelemen p. 1720: a cs. hadsereg tábori lelkészeit kivette a rendes mpp. joghatóság alól, és a cs. gyóntató számára a katonák feletti ppi joghatóságot engedélyezett. - A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia 1773. XII. 4-i elhatározásával elrendelte az önálló ~ felállítását úgy, hogy a legfőbb tábori főpapi hivatalt összevonta a bécsújhelyi ppséggel, és a bécsújhelyi pp-öt kinevezte tábori apostoli vikáriussá, amit XIV. Kelemen p. (ur. 1769-74) brevében ismert el. - 1826: a ~ minden egyhm-től függetlenné vált, s ettől kezdve a cs-kir. hadsereg ppsége, minden ezred egy-egy pléb-t alkotott, papja az ezredkáplán. 1868: ugyanezt erősítette meg IX. Pius p. A ~ Bécsben székelt, bírósága a tábori szentszék volt. A tábori helynök a IV. rangosztályban volt és a Hadügyminisztérium kisegítő szolg-ához tartozott. - 1869: megszüntették az „egy ezred - egy pléb.” elvet, és 15 katonalelkészi kerületet hoztak létre. Az intézetekhez (helyőrségi kórházakhoz, rokkantak házához, katonai nevelő és képző intézetekhez) beosztott lelkészi helyek változatlanok maradtak. A katonalelkészi kerület plnosainak tevékenységét békeidőben kisegítő polg. lelkészek, háborúban tartalékos →tábori lelkészek segítették. A katonai intézményeknél a plnoshoz hasonló jogokkal 30-35 tábori lelkész, a hadtestek területén a távolabb lévő csapatoknál 39 tábori káplán szolgált. Segédlelkészi beosztást kapott még 12 g.k. és 9 g.kel. pap. Az ev. katonák lelkigondozására 1860-: engedélyeztek ev. tábori szónokokat, 1883: lelkészeket. Számuk kezdetben 8, 1896-tól 12 fő, mégpedig olyan megoszlásban, hogy fele ág. ev., fele ev. ref. lehetett. Kísérlet történt az ev. Szeberényi János Mihály vezetésével egy 4 ref. és 4 ev. lelkésszel működő prot. ~ létrehozására is, azonban az Egyh. és a felekezetek tiltakozására a rendeletet a kir. visszavonta. Az izr. katonák részére továbbra sem terveztek →tábori rabbi állásokat. - Az I. vh-ban 1915 őszén a hadseregben 1615, 1916: 2400 tábori lelkész szolgált. A lelkészek többségében a kötözőhelyeken tartózkodtak és tartották a szert-okat, vigasztalták a sebesülteket, segédkeztek a betegek ellátásában. A halottak anyakönyvezését segítette a rendszeresített igazolványi lap (Legitimations-Blatt). A ref. lelkészek hivatalos beosztásuk szerint „önkéntes sebesültszállítmány betegápolók” voltak. A Tanácsközt. kikiáltását (1919. III. 21.) követően a Hadügyi Népbiztosság 1. sz. rendelete megszüntette a tábori lelkészetet. - A Hadügymin. 1919 őszén kezdeményezte a m. ~ megszervezését. XII. 29: a bpi katonai körletparancsnokság 297. sz. értesítője közölte a tábori főpapi hivatal felállítását, vez-je Vargha János főlelkész, a prot. lelkészi hivatalé Taubinger Rezső főesp. Az egész hadseregre vonatkozóan 1920. I. 26: adták ki az 1076 sz. eln/1.-1920 rendelkezést, amelyben felállították a katonai kerületek lelkészi hivatalait, ahol a lelkészi ügyek előadója r.k. pap volt. - Horthy Miklós kormányzó a M. Nemz. Hadsereg r.k. lelkészetének vezetésével 1920. V. 7: Zadravecz István OFM szegedi házfőnököt bízta meg, akit VIII. 24: szteltek pp-ké. - A kiadott Szervi Határozvány a katonalelkészi állományt tényleges és tartalékos állományra osztotta, és békében r.k. tábori pp-ből, irodaig-ból, ~i titkárból és magántitkárból, körlet-, ezred-, helyőrségi és kórházlelkészekből, lelkész tanárokból, valamint g.kel., ev. és ref. lelkészekből állt. A ~ hatáskörébe 60 r.k., 2 g.k., 10 ref., 8 ev. katonalelkész tartozott. A zsidó katonákat a helybeli rabbira bízták. A prot. egyházak tiltakozására a rendeletet visszavonták. - 1920. XI. 6: a felekezeti sérelmeket még úgy kívánták orvosolni, hogy külön ref. és külön ev. ~et terveztek felállítani, de a VKM 79.992/ II./1920. sz. irata közös prot. ~ felállítását fogalmazta meg. 1921 elején elkészült szervezetének első szabálya, amely kimondta, hogy „a püspöki állást a református és az evangélikus lelkészek felváltva töltik be. A ref. egyetemes konvent 1921. VI. 7-9-i, az ev. egyetemes egyház 1921. XI. 10-i közgyűlésén fogadta el a közös ~et. A honvédelmi min. ideigl. jelleggel Taubinger Jenőt nevezte ki a VKM II. B. osztályának vez-jévé. A Protestáns Tábori Püspökségről szóló Szabály 1922. IX: kimondta, hogy „a ~ közös intézmény, éppen ezért a mindenkori tábori püspök végeredményben három, egymástól független, de egymásra utalt magas hatóság végrehajtó közege. Képviselője egyrészt a két protestáns egyház érdekeinek a honvédelmi hatóság előtt, másrészt a honvédség jogos érdekeit képviseli a két történelmi protestáns egyház főhatósága előtt”. A Prot. ~ élére, melyben 14 ref. és 10 ev. lelkész szolgált, Horthy Miklós 1923. II. 9: kinevezte Soltész Elemér (1874-1957) nagybányai ref. lelkészt, a királyhágómelléki egyházker. főjegyzőjét. - A trianoni békeszerződés hadsereg-korlátozásai következtében az 1922. XII. 14-i 8458/T. 8. sz. rendelet hivatalosan megszüntette a ~eket, s azok a VKM m. kir. Honvédség egyéneinek lelki ügyeit intéző I. B. (r.k.), ill. II. B. (prot.) osztályaként működtek. A honvédség létszámának csökkentésével párhuzamosan a katonalelkészek létszáma 60, majd 42 főre csökkent. A katonai és katonalelkészi (A-32, A-16, A-19.) szabályzatok a monarchiában alkalmazott elvekből kiindulva kötelezően előírták a vasár- és ünnepnapi istentiszt-eken való csoportos részvételt, az erkölcsi oktatást, a nemzetvédelmi előadások tartását és az egyéni lelkigondozást. - A ref. és ev. katonák és családtagjai részére a m. kir. honvédelmi min. 4826/eln-1926 sz. rendelete értelmében katonai kerületenként külön prot. egyhközs-eket szerveztek. - A frankhamisításban játszott szerepe miatt 1927. III. 1: lemondott Zadravecz István, utódja Révész István kecskeméti plnos, aki kinevezése után egy évvel meghalt. Mo. katonai ellenőrzésének megszűntével a ~ visszakerült a Honvédelmi Min-ba, közvetlenül az Elnöki Osztálya alá. Hász Istvánt 1929. II. 28: szentelték tábori pp-ké. Működésének első éveiben az állomáshelyek nem változtak. - Az 1939. évi honvédelmi törv-ből következően megszervezték a tartalékos tábori lelkészi tanf-okat, megkezdték a szabályzatok átdolgozását, kialakították a háborús viszonyok közötti tevékenység, a hátország és a hadbavonult hadsereg tábori lelkészetének szervezetét. A hadsereg belső egysége erősítésének, a munkaszolgálatosok lelkigondozásának szándékával tartottak zsidó tábori rabbi tanf-ot, foglalkoztak az unit-ok lelkigondozásával is. A II. vh-ban közel 600 tartalékos katonalelkészt hívtak be háromhónapos v. annál hosszabb idejű szolgálatra, akik lelkész-főhadnagyként általában az eü. oszlopoknál, ezred és hadosztály segélyhelyeken tartózkodtak, feladataikat önállóan szervezték és végezték. - A két ~et 1944. XI. elején a kiürítési parancs értelmében Kőszegre helyezték. Soltész Elemér Bp-en maradt, Hász István elhagyta az országot. A háború utolsó napjaiban a tényleges és a tartalékos tábori lelkészek együtt maradtak a katonáikkal, döntő többségükben nem hagyták el alakulataikat, jelentős részük hadifogságba esett. 1946. IV: 198 tartalékos tábori és kitelepített polg. lelkész volt Ny-i, hozzávetőleg 50 K-i hadifogságban. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Bp-re költözését követően Vörös János honvédelmi min. 1945. IV. 13: a ~ek élén a távollévő Hász István tábori pp. helyett →Folba János vezéresperest bízta meg a r.k. lelkészet vezetésével, a Prot. ~ élén továbbra is Soltész Elemér tábori pp. maradt. A kormányrendelet alapján felállították az izraelita lelkészi osztályt (vezetője Hevesi Ferenc főrabbi, tábornoki rendfokozattal; Rácz Zoltán főrabbi, ezr.; Duschinszky Jenő főrabbi, ezr.). A tábori rabbik feladata volt az eltűnt munkaszolgálatosok felkutatása, anyakönyvezése. - A hazatért és rendfokozattal rendelkező lelkészeknek is igazoló biz. előtt kellett számot adniuk a háború alatti tevékenységükről. Az igazolt 47 katonalelkész közül azonban nem mindenkinek jutott beosztás. 1945 X. 1: az állománytáblában 17 r.k., 17 prot. lelkészi és 10 rabbi helyet biztosítottak. A ~ tevékenységében meghatározó változást hozott a kötelező tp-látogatás megszüntetése, majd a HM. 11.750/eln. 1946 sz. rendelete alapján a külön katonai istentiszt-ek korlátozása. A tábori lelkészek közül néhányan elvállalták a demokratikus szellemű nevelés szándékával létrehozott nevelőtiszti beosztást. A honvédség létszámának csökkentése, a folyamatos átszervezések nyomán a tábori lelkészek létszáma csökkent, 1947 végére már csak 6 r.k., 6 prot. lelkész és 2 rabbi szolgált. Voltak akik önként elhagyták a honvédséget, másokat zsarolással, hadbírósággal való fenyegetéssel kényszerítettek leszerelésre. 1948: nyugdíjazták Soltész Elemért és Folba Jánost. A Prot. ~ vezetésével megbízott →Szimonídesz Lajos volt ev. lelkészt 1949. VI. 15: a bpi helyőrségi tp-ban avatták fel, beosztottja Esze Tamás alesp., őrnagy. Az 1949. évi állománytábla 2 r.k. és 2 prot. lelkészi helyet tartalmazott. A r.k. lelkészi osztály vezetését →Németh József lelkész-alezr. vette át, akit 1950. XI: a Katonai Törvényszék izgatás bűntettéért 4, beosztottját, →Taál Jánost 2 év börtönre ítélte. Az 1951-es állománytáblában katonalelkészi beosztás már nem szerepelt, és megszüntető parancs nélkül megszűnt a m. tábori lelkészet. Szimonídesz Lajos és Esze Tamás 1952. III. 1-1955. XI. 4: a Hadtört. Int-ben parancsnoki beosztású munkatársként dolg. A tartalékos katonalelkészeket 1952: törölték a tartalékos tisztek névjegyzékéből. - A honvédség r.k. és prot. ~ét 1950: megszüntető parancs nélkül szüntették meg. - A Kat. ~ (és a Prot. ~) újbóli felállítására 1994. IV. 16: a honvédelmi min. és az egyházak képviselői által aláírt megállapodás nyomán került sor.- A ~ről II. János Pál p. 1986. IV. 21: Spirituali militum curae ap. konst-jával rendelkezett, →tábori ordinariátus. Va.J.

Melichár Kálmán: A katonai lelkészet az osztrák-m. monarchia közös hadseregében (haditengerészetnél) és a m. kir. honvédségnél. Bp., 1899. - Bielik Imre: Geschichte der Militär-Seelsorge. Wien, 1899. -: Geschichte der k.u.k. Militär-Seelsorge und des Apostolischen Feld-Vicariates. Uo., 1901. - Várady Géza: A közös hadseregtől a nemz. hadseregig. Bp., 1933. - Kertész Gyula: Katonai lelkipásztorkodástan. Bp., 1936. - Dezső László: Bevezetés a katonai lelkigondozásba. Pápa, 1941. - Borovi József: A m. tábori lelkészet tört. Bp., 1992. - Varga József: Soltész Elemér altábornagy, prot. tábori pp. Bp., 1999. - Balogh-Gergely 1996:88. - Mo. a II. vh-ban 1997:435.