Magyar Katolikus Lexikon > T > tábori lelkész


tábori lelkész, tábori pap, katonalelkész: hadsereg kötelékébe tartozó személyek lelki gondozását végző áldozópap vagy protestáns pásztor, aki lelkipásztori szolgálatát egyházi és katonai előírások alapján végzi. - 1. A kk-ban a ~ a törzsbe volt beosztva, de nem a magasabb rangú tisztek közé. Feladatai közé tartozott a reggeli és az esti lit. vezetése, a temetések; oktatta a tisztek gyerekeit, és ha kellett, kisebb beszerző utakra küldték; ellátta a betegeket, ápolta a sebesülteket, jelen volt a becsületbeli és erkölcsi ügyekben hozott döntéseknél. Egy 1475: kelt háborús napló szerint „a tábori káplán jámbor, tanult ember legyen, aki a kapitány sátra előtt, ahol a katonák dobszóra gyülekeznek, a tiszteknek és közlegényeknek hirdesse az istenfélelmet, a jámborságot és minden igazságot. Bűneiket a szemükre vetve, őket erkölcsös életmódra serkentse és épületes beszédmódra szoktassa. A pap zsoldja egyenlő legyen a közemberével, és menetelések alkalmával lovat kell biztosítani számára.” Nem egy esetben a parancsnok katonai tanácsadója, aki rész vett a harc megvívásának előkészítésében, megtervezésében is. - A zsoldosok a szerződésben kikötötték a vallásuknak megfelelő lelkipásztori ellátást, amit az ezredekhez beosztott káplánok végeztek. A ~ egyh. felettesétől kapott elbocsátó birtokában vállalhatott szolgálatot, s annak leteltével visszatért eredeti helyére. Kialakult az egy ezred - egy plébánia gyakorlat. Az ezredkáplánok tevékenységének összefogására XI. Kelemen p. 1720: az egész cs. hadsereget kivette az egyhm-k joghatósága alól. 1826: alapították az önálló tábori vikariátust (→tábori püspökség). - 2. 1720-1867. A hadvezetés a 17-18. sz: még nem volt tekintettel a nem kat. vallású katonákra, számukra is kötelező volt a r.k. lit-n való részvétel. A g.k. katonák részére az udvari haditanács már 1779: elrendelte, hogy a galíciai katonák lelkigondozását 2 g.k. pap végezze. A görögkeletiek 1834 u. részesülhettek saját felekezetüknek megfelelő lelki gondozásban, mégpedig olyan formában, hogy „minden vasár- és ünnepnapon saját tp-aikba vezettessenek”. Hasonló meggondolásból a bécsi udvar 1835: fölkérte Bukva Lajos ev. és Harsányi Sámuel ref. lelkészeket a lombard-velencei tart-ban szolgáló prot. katonák lelkigondozására. Egy 1846. VII. 21-i rendelet értelmében a 8 galíciai ezredhez külön g.k. ~eket is behívtak, ugyanebben az évben lehetővé tették, hogy a különböző csapattesteknél szolgáló prot. katonák részére évenként legalább 1x saját felekezetű lelkész külön istentiszt-et tartson. Az izr. katonák számára mozgósítás esetére sem terveztek →tábori rabbi állást. - Az 1848-49-es szabharcban a vallásról szóló 20. tc. kimondta a vallások egyenjogúságát és megszüntette a katolicizmus államvallás jellegét. 5. §-a szerint a min. gondoskodott, hogy „a bevett vallásokat követő katonák saját vallású tábori lelkészekkel láttassanak el”. A r.k. tábori lelkészet vezetésével Görgey megbízta br. →Mednyánszky Cézárt, hatásköre azonban csak Görgey seregtestére terjedt ki, a honvédség ~i szervezetének kiépítésére nem került sor. A r.k. papok, ref. és ev. lelkészek és szeminaristák közül igen sokan kereszttel és fegyverrel vonultak a harcterekre. - 3. 1869-1918. A →kiegyezés után az 1868:40-42. tc. a monarchia két államát 103 hadkiegészítési körzetre osztotta, amelyből 47 a M. Kirság ter-én volt. Az ált. hadkötelezettség 20 é. korban kezdődött, amely alól esetenként felmentést adhattak a hatóságok, v. engedélyezhették a szolg. idő lerövidítését. Külön elbírálásban részesültek az egyes felekezetek papjelöltjei is, besorozták őket, de szolg-ukat pappá szentelésükig felfüggesztették. A papnövendékeket 1912: felmentették a fegyveres szolg. alól, egyhm-jükből ~i szolg-ra csak háború esetén kellett bevonulniuk. - Az Osztr-M. Monarchia hadszervezetének 1869 u. nagy átszervezése után az ezredek helyett a katonai kerületek (hadtestek) alkottak egy-egy pléb-t. 1900 k. 15 lelkészi ker-et szerveztek. A katonai ker. vezető lelkésze, plnosa mindig a r.k. pap, de a vallási béke érdekében g.k., g.kel., ref. és ev. kp-okat is alkalmaztak. A katonaplébánosok egymaguk a ker-et gondozni nem tudták, a katonai intézményeknél (helyőrségi kórházak, katonai fegyintézetek, rokkantak háza, stb.) külön katonalelkészeket (Militär-Curaten) alkalmaztak, kiknek joghatósága az intézetre korlátozódott. Külön tartották számon a 24 helyőrségi kórház és a 32-34 katonai fegyintézet és a katonai rokkantak háza lelkészeit, a katonai nevelő és képző intézetek egyh. tanítóit, tanárait. - A ~eket egyh. és katonai rangjuk alapján első- v. másodosztályba sorolták. A távolabb fekvő csapatok gondozását katonai segédlelkészek (Militär-Caplane) végezték, békeidőben 39 r.k., 12 g.k., 9 g.kel. és 6 ev. Az 1914 e. gyakorlat szerint a katonákat rendszeresen, havonta 1x saját felekezetük tp-ába vitték, ahol a lelkész anyanyelvükön tartotta az istentiszt-et. A monarchia ~einek ismerniük kellett a katonák és a körzetben lakók nyelvét, szokásait. - Az ált. hadkötelezettség törvényi bevezetése után szabályozták az egyh. személyek katonai szolg. alóli mentességét, ezért megkülönböztettek tényleges és tartalékos ~eket, ill. kisegítő polgári lelkészeket. Az 1889:6. védtörvény 31. §-a a lelkészjelölteket és papnövendékeket abban a kedvezményben részesítette, hogy saját kérelmükre a póttartalékhoz osztotta be és mind békében, mind háborúban a tényleges szolg. alól mentesítette őket, a fölszentelt papokat még a póttartalék nyilvántartásából is kivették. - A védelemről szóló 1912. évi törv. ezeket a jogszabályokat ismételte meg, és a lelkészeknek egy kötelessége maradt, hogy háború esetén „lelkészi teendőkre az egész fegyveres erő számára igénybe vehetők maradjanak”. A honvédségi szabályok alapján: „tartalékos ~ lehetett valamennyi törvényesen elismert felekezet papjelöltje v. növendéke, aki az [1912. é.] védtörvény (49.§) értelmében a lelkésszé avatása után kinevezhető 2. osztályú honvéd segédlelkésszé, amennyiben írásban kötelezi magát a szabályszerű katonai egyenruha, valamint az előirt szolgálati könyvek beszerzésére”. A behívást mozgósítás után a honvédelmi min. rendelte el. A tartalékos segédlelkészek leszerelésük után eredeti egyhm-jükhöz tértek vissza. A m. kir. honvédségnél a 4 tényleges ~ mellett 101 r.k., 6 g.k., 33 g.kel., 23 ev., 26 ref., 11 izr. tartalékos ~ volt. - A ~ek tevékenységét az A-19 jelzetű szolg. utasítás és az egyh. anyakönyvezés szabályait tartalmazó A-20 jelzetű szolg. kv. írta le. E két szabályzatot a két vh. közötti időszakban változtatás nélkül újra kiadták. A szabályzatok szerint „a honvédlelkésznek az általános egyházi előírások betartása alapján különös kötelessége, hogy: a) minden vasár- és ünnepnapon az istentiszteletet, valamint általában az összes előforduló lelkészi teendőket méltósággal, illendően és épületesen végezze; b) egyházi előadásaiban a kötelességteljesítésre, törvénytiszteletre, az elöljárók iránti engedelmességre, a király és haza iránti szeretetre hasson; c) igyekezzék az egyénekben minden kínálkozó alkalommal szóval és tettel az erkölcsösség alapjait megszilárdítani; d) a húsvéti ájtatosságot kellő időben és méltó módon tartsa meg; e) a betegeket szorgalmasan látogassa; f) ellenséggel való érintkezésnél azon csapattól, melyhez tartozik, el ne távozzék és a harc alatt a kötözőhelyen tartózkodjék, hogy a sebesülteket és a haldoklókat vigasztalja; g) a katonai foglyokat a szükséges vallásoktatásban részesítse; h) öngyilkossági kísérlet előfordulta esetén intés és oktatás által az illetőt addig befolyásolja, míg annak szellemi kedélyállapota nem javul; i) a halálra ítélt egyént az ítélet kihirdetése után utolsó útjára előkészítse és őt a vesztőhelyre elkísérje”. - A békeszervezettől eltérő felépítésben működött a háborús ~i szolgálat. A mozgósítás idejére ideigl. pléb-kat hoztak létre, és azok a harcok idején a tábori ppség fennhatósága alatt végezték a lelki gondozást. A hadseregparancsnokságokon a tábori főpapok (Feldsuperioren) felügyelték a hadosztály- és a kórházi lelkészeket. A hadtestparancsnokság tábori lelkészetébe tartozhatott még egy g.k., egy ev. pap és egy rabbi v. muszlim imám. A r.k. főlelkész irányítása mellett e négy lelkész szervezte meg a harctéri lelkigondozást. A hadosztályparancsnokságnál (még a honvéd hadosztályoknál is) 2, általában különböző felekezethez tartozó lelkész dolg. 1915 őszén a hadseregben 1615 kat. ~ szolgált, számuk később lényegesen emelkedett (1916 őszén 2400, közülük csaknem 500 kapott kitüntetést). - 4. 1918-1939. A →Tanácsköztársaság a ~ státusát megszüntette. az ország vallási összetételének megfelelő m. tábori lelkészet újjászervezése az 1920. VIII. 13-i, „a vallásfelekezetek egyenjogúságának kidomborítása katonai ünnepségeknél” intézkedéssel kezdődött. Eszerint a ~ feladata: „1. Az egyh. szabályaik által előírt vallásgyakorlatok és szert-ok végzése a körlet ter-én elhelyezett katonai alakulatok részére, havonta legalább egyszer, és pedig felváltva a vezető és a hozzá beosztott tábori lelkész által. 2. Katonai anyakönyvek vezetése. A békebeli és háborús akv-ek őrzése. Akv. kivonatok kiállítása. 3. A külön lelkésszel nem rendelkező katonai kórházak gyakori látogatása. Erkölcsnemesítő, vallási és hazafias, valamint ismeretterjesztő előadások tartása.” A r.k. ~ek számára meghatározott külön feladat volt az akv-ek pótlása és rendbetétele, az új anyakv-ek visszamenőleg történő kitöltése. - A m. kir. honvédség létszámának csökkentésével a ~ek száma 80-ról 60-ra, majd 40-re csökkent, amelyben már benne foglaltatott a 24 ref. és ev ~ is, akik 1923-tól a kat-okkal azonos szervezeti keretek között és jogokkal tevékenykedtek. Az egyh. által előírt kötelességek teljesítését mozdította elő a hadvezetőség, amikor a katonák részére kötelezővé tette a vasár- és ünnepnapi szentmisén való részvételt. A katonák napiparancsban kapták meg, hogy hol és mikor lesz szentmise, arra parancsnoki felügyelettel közösen vonultak. A megfogalmazott feladatok közt szerepelt a legénység erkölcsi oktatása, melyet a XI-III: végeztek, valamint a nemzetvédelmi előadások tartása, amelyeken honvédő szellemben szóltak történelmünk sorsfordító eseményeiről, nagy alakjairól. Munkát jelentett azon társad. akciók szervezése v. támogatása is, amelyek a szegények megsegítését, a hadiárvák gondozását, a hősi halottak emlékének megőrzését szolgálták. A vegyesdandár és az intézeti ~eknek havonta jelentést kellett készíteniük. - 5. 1939-1950. A hadtesteknél, hadosztályoknál rendszerint tényleges, az ezrednél v. eü. oszlopoknál általában 3 hónapra behívott tartalékos ~ek szolgáltak. A r.k. és prot. lelkész-főhadnagyok részére egy lovaskocsit és egy legényt biztosítottak. Kötelességük volt a tábori posta ellenőrzése is. Feladataikat önállóan szervezték és végezték. Az 1940: kiadott Harcászati Szabályzat szerint: „A ~ek parancsnokaikat a csapatok erkölcsi erejének fenntartásában támogatják. Istentisztelet megtartására, de egyéni vigaszra is a lelkész használjon fel minden alkalmat. A sebesülteknek és a betegeknek lelki megnyugvást nyújt, a hősi halottakat végtisztességben részesíti és a hátramaradottakkal is kapcsolatot tart fenn.” - A háború befejezése után a hazatért ~eknek igazoló biz. előtt kellett számot adni a háború alatti tevékenységükről. 47 lelkészt igazoltnak minősítettek, azonban a →Szövetséges Ellenőrző Bizottság 1945. VI: nem hagyta jóvá a ~i helyek bővítését, ezért többségüket le kellett szerelni. Bevezették a nevelőtiszti intézményt, és megszüntették a kötelező tp-látogatás parancsát. A ~eket különböző vádakkal, koholt perekkel a honvédség elhagyására kényszerítették, 1950: ~i beosztás már nem volt, 1952: törölték a tartalékos ~eket a névjegyzékből, a hadkiegészítő parancsnokságokon többségüket „honvédnak” minősítették vissza. - 6. 1994-. A ~ állománykategóriát 1994. I-: a honvédelmi min. és az egyházak képviselői által aláírt megállapodás nyomán szervezték meg újra. - 7. A hatályos jog szerint a rá bízott területen és személyekre vonatkozóan a tábori ordinariátusban ~nek kinevezett papok a →plébános minden jogával rendelkeznek és kötelességével tartoznak, a helyi plnoséval versengő jelleggel. Va.J.

Bielik Imre: Geschichte der Militär-Seelsorge. Bécs, 1899. -: Geschichte der k.u.k. Militär-Seelsorge und des Apostolischen Feld-Vicariates. Wien, 1901. - Melichár Kálmán: A katonai lelkészet. Bp., 1899. -: Egyh. és véderő. H.é.n. - V. Várady Géza: A közös hadseregtől a nemz. hadseregig. Bp., 1933. - Kertész Gyula: Katonai lelkipásztorkodástan. Bp., 1936. - Dezső László: Bevezetés a katonai lelkigondozásba. Pápa, 1941. - II. János Pál p.: Spirituali militum curae apostoli konst. 1986. IV. 21: 7-9. cikkely. - Vallások és a katonai szolg. Szerk. Gergely Jenő. Bp., 1989. - Borovi József: A m. tábori lelkészet tört. Bp., 1992. - Varga József: Soltész Elemér altábornagy, prot. tábori pp. Bp., 1999.