Magyar Katolikus Lexikon > T > Turay


Turay Alfréd (Bp., 1944. nov. 24.–): pap, teológiai tanár. – A teol-t 1963–69: Bpen, 1970–73: Rómában tanulta, 1969: Bpen, 1973: Rómában drált. 1968. IV. 21: Vácott pappá szent. Vác-Felsővároson, 1969: Bp-Rákoscsabán kp., 1973: Szegeden teol. tanár, 1985: a szem. rektora. 2006–: Vácott tanít az Apor Vilmos Kat. Főisk-n. – 1997: Nyiri Tamás-, 1999: Templeton-díjat kapott. – M: Természetbölcselet. Bp., 1977. – Ontológia. Bp., 1978. – A fil. lényege, alapproblémái és ágai. Nyíri Tamással és Bolberitz Pállal. Bp., 1981. (5. kiad. 1999) – Ismeretelmélet. Bp., 1984. – Lételmélet. Bp., 1984. – Kozmológiai antropológia. Szeged, 1987. (2. kiad. Az ember és a kozmosz. Uo., 1999) – Istent kereső filozófusok. Teodicea. Bp., 1990. (3. jav. kiad. 2002) – Filozófiatört. vázlatok. Szeged, 1994. (Bp., 1996) – Lukács: a szegények evangéliuma. Írta Ortensio da Spinetoli. Ford. Szeged, 1996. (2. jav. kiad. 2001) – Máté: az egyház evangéliuma. Írta uő. Ford. Uo., 1998. – Az ember és az erkölcs. Alapvető etika Aquinói Tamás nyomán. Uo., 2000. – Márk. Írta Joachim Gnilka. Ford. Uo., 2000. – János. Írta Benedikt Schwank. Ford. Bp., 2001. s.k.

Schem. Vac. 2000:165.