🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tupilác
következő 🡲

Tupilác (Tupilați, Neamț m., Moldva, Ro.): 1. község Romántól északnyugatra, a Moldva jobb oldalán, a Fehérpatak (Valea Alba) beömlésénél. Lakói 1750 után települtek, a 19. sz. 2. felében főként fafeldolgozással, luxusbútor készítésével foglalkoztak. R.k. lakosai székely eredetűek, a 20. sz. elején m-ul, románul beszéltek, m. nyelvüket a 20. sz. közepére elvesztették. – Össz. lakosok: 1890: 1144, 1912: 1400, 1930: 1651, 1992: 1833. Vallás: r.k.: 1842: 68, 1851: 69, 1858: 49, 1874: 92, 1890: 90, 1930: 166, 1966: 310, 1992: 239 (1584 g.kel., 10 ókeresztény), 1996: 231, 2004: 2642. – 2. filia. A 19. sz: Talpa, a 20. sz. elején Borgován, 1962: Nisziporest filiája, 1994: kváziplébánia Nisziporest igazgatásában. R.k. tp-áról az első adat 1904-ből, 1930: új Ker. Szt János születése-tp. épült, mai téglatp-a 1955: készült, alapja kő és beton. H.P.

Lahovari 1904:659. – Domokos 1987:103.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.