Tuka Antal (Léva, Bars vm., 1857. jan. 16. – Selmecbánya, 1910?): főtanító és kántor Selmecbányán. – Munkái: Rövid váltóisme, tekintettel a kisiparos hitelszükségletére. Selmeczbánya, 1886. – Egyházi énekek a róm. kath. tanulóifjuság részére. Mastich Józseffel. Uo., 1896. (Tótul: ford. Cziczka. Uo., 1903) – Nyelvtani eredménytár a népiskolák alsó osztályaiba járó tanulók sz. iskolai és házi feladatokkal. Uo., 1908. 88

Szinnyei XIV:564.

Tuka, Vojtech (1919-ig Béla) (Hegybánya, Hont vm., 1880. júl. 4.–Pozsony, 1946. aug. 20.): jogász, egyetemi tanár, a Szlovák Állam miniszterelnöke. – Jogot Bpen, Berlinben és Párizsban tanult, Bpen 1901: jog-, majd államtud. dr. Bpen bűnügyi szolgálatban rendőrfogalmazó. 1907: a pécsi ppi jogakad. pol. tanára. A bpi egy. 1912: a pol. tárgykör m. tanárává képesítette. ~ volt a hazai kerszoc. program egyik alkotója. 1914. VIII. 26: a pozsonyi egy-en a jogbölcs. és nemzetk. jog ny. r. tanára. 1919. I. 1: Pozsony cseh megszállása után helyben maradt, a csehszl. hatóság 1920: megfosztotta tanszékétől. 1921: Hlinka fölkérésére kidolgozta Szl. autonómia-tervezetét. 1921–29: a pozsonyi Slovák c. lap pol. vezércikkírója, nemzgyűl. képviselő. 1923: megszervezte a félkatonai Rodokrana szervezetet. 1928. I. 1: Vacuum iuris c. vezércikkében azt írta, hogy az 1918. X. 30: turócszentmártoni nyilatkozat szerinti 10 é. próbaidő letelőben van, népszavazást kell tartani, s ha az elutasítja az államközösséget, a csehekkel való együttélés elveszíti jogi alapjait, hiszen a m. uralmat cseh uralom váltotta föl. 1928. IX. 27: a prágai nemzgyűl. mentelmi biz-a kiadta, 1929. I. 3: letartóztatták, IV. 9–X. 5: Pozsonyban kémkedésért és a Rodokrana megszervezéséért 15 é. fegyházra ítélték (amit a prágai lapok még az ítélet kihirdetése előtt közöltek). Lipótváron és Pankrácon raboskodott, szinte megvakult. 1937. VI: kiengedték, de Pilzenben kellett laknia, ahol törv-széki írnok. 1938. III: ismét letartóztatták. – 1939. X. 26 – 1944. IX. 5: min-elnök, egyben 1940–44: külügymin. is, a kitört szovjet irányítású →szlovák nemzeti fölkelés miatt lemondott. Kormánya rohamosztagokat szervezett, internálta a rendszer ellenségeit. 1939. IX. 1–: Hitler első szövetségese Lengyo. lerohanásában, a →trianoni békével és 1939: Lengyelo-hoz csatolt kárpáti falvakat Szl-ba kebelezte. A szl. néppárton kívül minden pártot betiltott. 1946. VIII. 14: a pozsonyi Szl. Nemz-i Bíróság háborús bűnösként halálra ítélte, kivégezték. – 1920: a SZIA II. o. l. tagjának ajánlották, 1938–43: a névsorokban külső tagként szerepelt. – M: A Mensa Academica Egyes. 1. évkv-e. 1893–1898. Szerk. Gressler Jenővel. Bp., 1898. – A szabadság. Uo., 1910. – Jog- és állambölcselet. Pozsony, 1917. 88

SZIA tagajánl. 1920:7. – Pécsi Napló 1929. IV. 4. (Kemény József: Amikor T. B. még a pécsi joglíceum és a pozsonyi Erzsébet tudegy. tanára volt); VIII. 9. (Junger József: Széljegyzetek a T-perhez); 1930. IX. 4. (Volt pécsi jogtanár kálváriája); 1934. I. 10. (Philipp Béla: T. B.) – Jehlicka, Francois: Une étape du calvarie slovaque. Le procés Tuka (1929–30). Paris, 1930. – Smida, Josef: Der Prozess Tuka. Pressburg, 1930. – Magyarság 1933. I. 14. (Hogyan vásárolt koronatanút a cseh vezérkar T. ellen?); 1937. VI. 3. (Gogolák Lajos: T. B.) – Loubal, Frantisek: Tukuv proces. Brno (1937) (Studie politicko-historická) – Szabó 1940:976. – M. Nemz. 1946. VIII. – Popély 2006:104.