Magyar Katolikus Lexikon > T > Torma


Torma Kálmán, SJ (Kővágószőlős, Baranya vm., 1914. máj. 29.–Budakeszi, 1937. febr. 3.): szerzetesnövendék. – Apja egy háborús sebesülés következtében 1918: meghalt. ~ anyai nagyszüleinél, Szentlőrincen kezdte az isk-t. 1925-től a pécsi ciszt. gimn-ban tanult, alsós diákokat korrepetálva, nyaranta a téglagyárban dolgozva tartotta fenn magát. 1930-tól került kapcsolatba a jezsuitákkal, s az éretts. után, 1933. VI. 21: belépett a JT-ba. VIII. 19: kezdte a noviciátust a bpi Manrézában. 1934 tavaszán tbc-s lett. IX. 2: fog-at tett ugyan, de betegsége miatt 1935. X. 3: elbocsátották a r-ből. Állapota 1936 vége felé válságosra fordult. XI. 23: a rfőn. engedélyével, annak ellenére, hogy nem töltötte be a próbaévet és elbocsátották, magánfogadalmat tehetett a r-ben. Egyre fokozódó szenvedéseit hősies türelemmel viselte. **

Cser László: Himnusz a kereszten. ~ élete. Bp., 1938. (2. bőv. kiad. 1944) – KMJ I:63. – Bikfalvi 2007: 231.

Torma Péter Ferenc, OCist (Keszthely, Zala vm., 1907. okt. 16.–1945.): tanár, cserkészvezető. – 1925. VIII. 29: lépett a r-be, 1930. VI. 21: szerz. fog-at tett, VII. 6: pappá szent. 1930–32: a Pázmány Péter Tudegy-en lat–tört. szakos tanári okl-et szerzett. Bpen gyakorló tanár, 1933: Előszálláson kp., 1934: Pécsett, 1935–44: Bpen gimn. tanár. Tábori lelkészként a háborúban eltűnt. – A bpi 25. sz. Szt Imre cserkészcsapat rajparancsnoka. 88

Pázmány Péter Tudegy. alm. Bp., 1932. – Jámbor 1942:131. – Schem. Cist. 1942:258.