Magyar Katolikus Lexikon > T > Torda


Torda: egykori monostor. – Békés vm-ben Vésztőtől É-ra (1956-ban Pusztatorda tp-rommal), Bihar vm-ben Berettyóújfalutól Ny-ra a mai Bihartorda helyén volt Torda nevű falu. Kérdés, hogy a →Váradi Regestrumban 1221: előforduló tordai monostor melyik helyen állott. Ekkor a monostor Apátiba való jobbágyait a bihari várnépek azzal vádolták, hogy azok is várnépek, ezért az apát és Wilc kegyúr rokonával, Péterrel esküt tett jobbágyai mellett. A mon-t többé nem említik.  H.F.L.

Ppl. 2001:537.

Torda, Thorenburg, Salinopolis, v. Torda-Aranyos vm. (Turda, Ro.): 1. a keresztesek (cruciferi) háza. 1274: fráter Frustanust említik, mint ~i keresztest, 1276. Jakab a ház magisztere, 1295: preceptor áll az élén. Utoljára 1323 és 1391: említik, mint a Szent Király kereszteseit. Tp-uk és mellette a házuk vsz. az ótordai ref. tp. helyén állt. A →johannitákhoz tartozásuk az oklevelekből nem bizonyítható. – 2. Az ágostonrendi remeték Bold. Szűzről nevezett ktora 1391: tűnik fel először Ótordán. Konventjének Károly Róbert (ur. 1308–42) kir. évi három tekercs cseh posztót ígért. 1464: Mátyás kir. ezt megerősítette és 1486: évi 200 forintot utalt ki nekik a ~i sókamarából. 1551: a gyulafehérvári őrkanonok a ~i szerzetesekről is megemlékezik végrendeletében. Amikor Bornemisza Pál püspököt 1556: elűzték Erdélyből, ez a ktor is megszünt. Színhelye ismeretlen. – 3. esperesség a v. erdélyi egyhm-ben. Plébániái 1904: Alsójára, Felvinc, Harasztos, Marosújvár, Mezőszengyel, Sinfalva, Torockószentgyörgy, Tur, Várfalva. – 2. plébánia. 1300: már létezett. Plnosa 1332: Petrus, Stephanus, 1441: Demeter, 1449: Vince, 1531: Antal. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték, a mait 1500 e. építették. A hitújításkor (1556) részben ref., részben unit. lett. 1714: pálosok telepedtek le, ők vezették az 1722: újraalapított pléb-t is. – Filiái 1917: Aranyosegerbegy, Aranyosgyéres, Aranyospolyán, Gyéresszentkirály, Koppánd, Mezőcsán, Szind. – Sipos Sándor (1891–60) esp. pol. okokból 1955-: kb. 2 é. volt börtönben. – Plébánosai pálosok: 1721: Szentléleki Ferenc, 1743: Jákó György, 1754: Lászlófi Antal, 1765: Béldi János gr., 1778: Molnár Márton; majd egyhm-sek: 1792: Lászlófi Gergely, 1798: Bors Márton, 1809: Tarnóczy József, 1840: Andrási Ferenc, 1850: Finta István, 1862: Péterfi János, 1860: Hoppé Ferenc, 1877–88: Gergely Ignác, 1895: Kovács Lajos, 1903: Balázs András, 1916: Dóczy Endre, 1929: Botár Gáspár, 1937: Sipos Sándor, 1955: Péter Antal, 1958: Dóczy Gyögy, 1982: Szilágyi Lőrinc, 1984: Bartalis Árpád, 1996: György Ferenc Elemér. – Lakói 1910: 2391 r.k., 8285 g.k., össz. 24.456 (filiákkal). – Kat. sajtója: 1930–37: Tordai R.K. Egyhközs. Értes. H.F.L.–Sz.B.

Csánki V:687. – Entz G.: Erdély építészete a 11.–13. sz-ban (Kolozsvár 1994) 161. – Entz 1996:61, 487, 489.Orbán Balázs: ~ és vidéke. Bp., 1889. – Schem. Univ. 1904:274. – Gerecze II:909. – Schem. Trans. 1913:226. – Hetényi Varga II:483. – Léstyán 2000. I:513.

Torda, v. Torontál vm.   →Torontáltorda

Torda Mihály, SDB (Pázmándfalu, Győr vm., 1887. ápr. 16.–Bp., 1970. jan. 17.): levéltáros, gyóntató. – 1904: a CMI növ-e lett. 1906: lépett a r-be. 1913: Spo-ba küldték, Barcelonában végezte a teol-t, ahol 1918. VI. 23: pappá szent. Az int. irattár vez-je, 1926: a szicíliai tart-ban, Pedarában, S. Gregorióban, Caltagironéban, Cataniában és Palermóban a helyi levtárakat vezette és gépírást tanított. 1941: Rákospalotán a tartfőn. titkára és a →Clarisseum gyóntatója. 1948 őszén Újpesten a Baross u-i int. gyóntatója. 1951: Bp-re költözött, a Csörsz u. kpnában misézett s az újpesti Szt István-tp-ban, ill. Jézus Szíve-kpnában kisegített. r.k.