Magyar Katolikus Lexikon > T > Torda megye


Torda megye (rum. județul Turda, ném. Komitat Thorenburg), 1919. jan.–1950. szept.: közigazgatási terület a Romániához csatolt Erdély középső részén, az Aranyos völgyében, a volt →Torda–Aranyos vármegye területén. – 1918. XII: a m. lakosság csatlakozott a kolozsvári M. Nemz. Tanácshoz, a ‘nemzetek önrendelkezési jogának’ értelmében Mo-hoz kívántak tartozni. A megszállók  Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros, Maros-Torda, Csík, Háromszék, Udvarhely, Hunyad és Torda–Aranyos vm-t →kultúrzónává nyilvánították, hogy az „elmagyarosított” lakosságot oláhosítsák. Már 1919: a →trianoni béke aláírása előtt egy évvel minden hivatalában oláh vez-k voltak. Az uralomváltozás után 1920: a 175.612 lakosból 41.517 m., 208 ném., 129.611 oláh, 2569 zsidó nemzetiségű volt. Közigazg. beosztását 1925. VI. 14: a kir. törv. változtatta meg. Úgy módosították az évszázados gazd. és kult. sajátosságok szerint kialakított megyehatárokat, hogy a m-ok aránya a megye lakosságában csökkenjen, s azok tömbjeit nyelvszigetekké aprózza. 1926: a Mo-tól megszerzett ter-eket (Erdélyt, beleértve a Részeket és a Bánátot) 23 megyére osztották, a volt Torda–Aranyos vm. a ~, a volt Maros–Torda vm. a →Maros megye nevet kapta. ~ torockói járását aranyosbányai járásnak nevezték, Torockót és környékét →Fehér megyéhez, a marosludasi járásnak néhány K-i községét Maros megyéhez csatolták. 1930: ~ lélekszáma 183.282 fő, ebből nemzetiség/anyanyelv szerint 39.214/40.676 m.; 742/744 ném., 136.315/137.697 oláh; 2224/1557 zsidó/jiddis; 4787/2608 egyéb (ebből 4176/2131 cigány). 1936: a közigazg. reformtörv-e kimondta, hogy a megye és a közs. jogi személy, a járás csupán a községek munkáját ellenőrző szerv. A megyehatárokon nem változtattak, de új járásokat létesítettek. Erdélyben 1930: 137, 1936: 167 járást tartottak számon. 1938. VIII. 14: a közigazg. törv. Ro-t – folyó, hegység, tenger nevét viselő – 10 tart-ra osztotta, a m. többségű Csík, Udvarhely és Maros-Torda megyék az oláh többségű Szeben, Fogaras, Torda-Aranyos, Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő megyékkel együtt alkották az új Maros tart-t. A megyebeosztás megmaradt, de a megye helyett a tart. lett jogi személyiség. 1940. VIII. 30: a II. →bécsi döntés ~t Ro-nak hagyta (m. lakóinak kis része a visszacsatolt ter-re költözött), Kolozs és Maros megye Ro-nak hagyott helységeivel kiegészítve →Kolozs-Torda megye néven Torda székhellyel igazgatták. 1941: lélekszáma 323.479 fő, ebből 49.262 (15,2%) m., 1023 (0,3%) ném., 263.720 (81,5%) oláh, 9474 (2,9%) egyéb. A m-ok vesztesége a menekültek miatt kb. 12.000, az oláhok nyeresége a betelepülés miatt kb. 15.000 fő volt. 1944. VIII. 23: az oláh kiugrás után a honvédség a Székelyföld kiürítése utáni IX. 13–X. 8: utóvéd harcában a tordai csatában – melyben Torda városát visszafoglalták –, 3 hétig fedezve a visszavonulást föltartóztatta a szovjet és oláh hadsereget. X. 4: Tordát elfoglalta a szovjet 27. hadsereg. X. végén visszaállították a háború előtti közigazg. rendszert, de X. 25–1945. III. 6: a Maniu-gárda magyarirtó vérengzései miatt szovjet katonai közigazg. volt Erdélyben. 1950. IX: a komm. pártállam a megyék és a járások helyett, szovjet mintára, rajon fölosztású közigazg-ter. reformot vezetett be; ~ megszűnt. A rajonokat komplex tervezési-gazd- közigazg. ter. egységekként határozták meg, melyeket tartományokba (regiune) szerveztek. 1952–60: ~ egészét Kolozs tart-ba sorolták Torda, Topánfalva és Marosludas rajonközp-okkal. Torda város lakossága (1950: Keresztes, 1956: Aranyospolyán hozzácsatolt közs-ekkel) 1956: 33.614 fő; ebből nemzetiség/anyanyelv szerint 6657/6952 m., 25.532/26.105 oláh, 416/111 cigány; 709/249 zsidó/jiddis. 1960–68: Marosludas rajont a →Maros-Magyar Autonóm Tartományba osztották. A tart-ok megszüntetésekor ~t nem állították vissza, É-i része Kolozs, K-i része Maros, a Ny-i része Fehér megyének jutott. Torda városa 1968 óta Kolozs megye municípiuma. 1992: 61.200 fő lakta, ebből 51.631 oláh, 7114 m., 2289 cigány. – M. lapjai (mind Tordán): 1891–1940. XII. 14. (és 1990. III–1991. V.): Aranyosvidék; 1919: Komédia; 1923: Egyetértés; 1926: Industria Sticle–Glas Industrie–Üvegipar; 1928: America; 1929: Tordai Újság [Farkas István lapja]; 1930. I. 12–I. 23: Tordai Újság [Várfalvi Mór napilapja]; 1930–37: Turdai Róm. Kath.  Egyhközs. Értes. (évente Szilveszter napján); 1930–37: Egyhközs. Élet; 1932: Ugar; 1932. VII. 30–1941. II. 1. (1936:42. sz.–1937. II. 13: betiltva): Aranyosszék; 1933–35: Kévekötés; 1941–42: Új Barázda (előzménye 1936–40: a kolozsvári Gazda Újság). 88

Monitorul Oficial 1938:187. sz. – Monoki 1941:242. – Hetven év 1990:37. – Molnár 1992:92. – Vofkori 1996:79. – Varga E. 1998:28. – Kuszálik 2001:354.