Magyar Katolikus Lexikon > T > Tesszalonika


Tesszalonika (2007: Thesszaloniki, Görögo.): 1. makedón kereskedőváros a Thermai-öböl és a Via Egnatia mellett. Therma gör. kolónia volt, melyet Makedónia kir-a, Kasszandrosz a Kr. e. 4. sz. vége felé újjáépíttetett és feleségéről, Tesszalonikéről nevezett el, aki Nagy Sándor egyik testvére volt. Teljes virágzását akkor érte el a város, amikor a rómaiak a Pydna melletti csatában (Kr. e. 168) meghódították, majd megtették Makedónia róm. tartomány főv-ává (Kr. e. 146). A Filippi mellett vívott csata után (Kr. e. 42) ~ szabad város lett; saját elöljárói voltak (ApCsel 17,6.8; a címük feliratból is adatolható). Pál ap. idejében volt itt egy zsidó közösség; ennek zsinagógájában hirdette Pál 2. missz. útján az evang-ot, de nem ért el eredményt. A görögök körében nagyobb visszhangra találtak szavai; így görögökből, főleg kézművesekből v. kisebb üzemek tulajdonosaiból alapította meg az egyházat, a zsidók azonban elűzték a városból (Kr. u. 51-53; 17,1-9). Másodszor vsz. 3. missz. útján kereste föl Pál ap. a ~t (20,1-4). Pál kísérői közül Arisztarchusz és Szekundus származott ~ból. A ~i ker-eknek írta a →Tesszalonikaiaknak írt első és második levelet. A város modern neve Szaloniki volt, de nemrégen visszakapta eredeti nevét. - 2. egykori érsekség Makedonia provinciában. Címét viselte 1510 k. Mihály. R.É.

BL:1806. - AP 1990:854.