Tereske, Triske, Triska, Derecske, Tereskő, Nógrád m.: 1. Bold. Szűz Máriáról nev. bencés apátság. A mai plébtp. helyén állott. Alapítási körülményei, kegyurai ismeretlenek. A bencésekhez tartozását 1508: pápai okl. jelzi. - 1219: a →Váradi Regestrumban tűnik fel, amikor apátja a poroszlói apátot pereli. 1255, 1274: és 1385: csupán közeli birtokait említik, az apátság sorsáról semmit sem tudunk. - 1465: Országh Mihály nádor a ferencesek szécsényi ktorát helyre akarta állítani, ezért a p-hoz fordult támogatásért. II. Pál p. a ~i apátot és a bozóki prép-ot bízta meg, hogy segítsék vissza a ferenceseket egykori házukba. 1485: →Bajoni István váci knk., az apátság kommendátora azt írta a p-nak, hogy Szűz Mária összedőlt tp-át, amit tűz pusztított, csaknem újonnan építette. De egy évtized múlva II. Ulászló is düledező ~i monostorról írt, amit a szerz-ek a nagy nyomorúság miatt már elhagytak, s ezért az esztergom-szigeti bencés apácáknak adta, akik ugyancsak szegények, és egyetlen kis falujuk, Apácafalva, éppen ~ közvetlen szomszédságában fekszik. II. Gyula p. 1508. VII. 7: a ~i bencés monostort, amelynek jövedelme a 12 aranyat nem haladja meg, a Bold. Szűz mennybevételéről nev. esztergom-szigeti bencés apácamonostorral egyesítette. - 1274: és 1385: Vadkert és Szátok mellett volt az apátságnak birtoka. 1542: az adólajstrom szerint ~ és Apacza, az apácák korábbi birtoka a Balassa uraké. - Apátjai 1390: Miklós,1467: János, 1485-93: Bajoni István kommendátor. 1516: Werbőczy Istváné, 1542: a Balassa családé. A török defterekben Barád-Tereske néven fordul elő. - Címét Szt Benedek néven viselte: 1760: →Majthényi László, 1800: Latzkovich Pál jablonici, 1815: Terstyánszky Imre kecskeméti, 1851: Gabrielly Tamás galgamácsai plnos, 1858: Schwanfelder József székesfehérvári, 1879: Puly György szombathelyi, 1902: Véner Pál rozsnyói knk. A váci egyhm-ben ma is adományozzák. - Az apátsági tp. átalakítva ma plébtp. Kutatása és műemléki helyreállítása 1968-71: történt. Az eredetileg román stílű tp-ot Bajoni István kommendátor alatt építették át késő gót stílusban. A D-i oldalon két csúcsíves ablak ma is látható. A szentély csillagboltozatos. 1848: a tp. oldala mellett álló két Ny-i tornyot lebontották. A mon. a tp. D-i oldalához csatlakozott. - 2. plébánia a váci egyhm. érsekvadkerti esp. ker-ében. 1400: már létezett. Tp-a az egykori mon-i tp. Falain Mo. egyetlen teljes Szt László-legenda freskósorozata látható. Szunyogh Xavér OSB itt van eltemetve. - A törökök ~t 1540 u. elfoglalták. Romhány filiájából 1945: alapították újra. Harangjait 1926: 63 cm átm. Szlezák László, 1884: 35 cm átm. Walser Ferenc, 1910: 29 cm átm. Egry Ferenc Bpen öntötte. Org-ját (1/8 m/r) 1935 k. Gerstenengst József építette, 1970: Erdősi József átépítette. - Plébánosai: Völgyi István, 1948: Dormándy Géza, 1952: Nyitrai Ferenc, 1954: Sallay János, 1955: Zsellér Gábor, 1957: Száraz János, 1960: Pálos Frigyes, 1978: Gila György, 1982: Szikszay Sándor, 1985: Farkas József. 1991: Rétság (Schupiter Géza), 1999: Érsekvadkert (Néder Géza), 2001: Rétság (Bencsik Tibor) látja el. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 157 tanuló. - Lakói 1983: össz. 857. H.F.L.-Bencsik Tibor-P.P.

Chobot I:73. - Schem. Strig. 1911:L. - Patay 1955, 1982. - Sándor kz. IV:381. - MKA 2000:409. - Ppl. 2001: 520.