🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Teotimus
következő 🡲

Teotimus, Szt (†410 k.): püspök. - Gör. műveltséget szerzett, Aranyszájú Szt János híve. A szittyáknál volt pp. az Al-Duna és a Fekete-tenger között. A mai Mo. ter-én, a hunok között is hirdette az evang-ot, akik szelídsége és vendégszeretete miatt nagyon tisztelték. - A bölcsészek védősztje. Ü: ápr. 20. **

Schütz II:74.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.