Tatianosz (Szíria, 120 k.-172): apologéta. - Athént útba ejtve 150 k. Szíriából érkezett Rómába. Rétor volt, kapcsolatba került Szt Jusztinosz tanítványi körével, majd megkeresztelkedett. - Jusztinosz vértanúsága után 165 k. visszatért Keletre. Szakított az egyházzal, az →enkratiták vezetője lett. Szélsőséges aszkézist hirdetett, megvetette a házasságot, tiltotta a hús és a bor fogyasztását. Szektája tagjai még az Euch-hoz is csak vizet használtak bor helyett, ezért nevezték őket aquarianusoknak. - Szt Hippolütosz még az apologéták között tartotta számon. Aszketizmusát kortársai még elviselték volna, de azt a tételt, hogy Krisztus Ádámot nem váltotta meg, nem tudták elfogadni, ezért ~ egyre inkább magára maradt. E nézetét hevesen ellenezte Szt Ireneusz, s ezért tekintette ~t eretneknek Alexandriai Kelemen, Tertullianus, Órigenész, Euszebiosz. Tétele ellen még apokrifek is, mint a Pilátus aktái, Arkhelaosz aktái, szót emeltek. - →Caesareai Euszébiosz ~ számos művéről tudósít, de csak egy maradt ránk, a Protreptikosz ('Figyelmeztető beszéd a görögökhöz'); a másik, a →Diatesszaron csak fordításokban és töredékesen. Mivel a Diatesszaron folyamatosan olvasható Jézus-életrajzot formált az evangéliumi anyagból, szilárd kronológiai kerettel, ez lett a később oly népszerű Jézus-életrajzok forrása. Németalföldön, Angliában számos ilyen Jézus-életrajz maradt meg kéziratos hagyományban. Ezeknek hatása érezhető a 17. sz-ig, talán a népszerű misztérium-játékok anyagát is ezek szolgáltatták. - M: Oratio adversus graecos. PG. 6:803. (m-ul: ÓÍ VIII:315. Beszéd a görögök ellen. Ford. Vanyó László.) Va.L.

Vanyó 2000:225.