Tata, Komárom-Esztergom m., az 1938: hozzácsatolt Tóváros községgel 1954: város lett, 1985: hozzácsatolták Agostyánt: 1. Vára 1430 e. épült kir. várként. Később Corvin János is birtokolta. A török közeledtével megnőtt katonai jelentősége. Többször volt török kézen, 1605: Bocskai szállta meg. 1683: Kara Musztafa serege elfoglalta és felrobbantotta. A Rákóczi-szabharc (1703-11) idején többször volt kuruc kézen. Szabályos négyszög alaprajzú erősség volt, sarkain négyzetes tornyokkal. Ezt később 4 sarokbástyás, négyszög alakú külső védőövvel erősítették. A belső vár nagyjából ép, a külső falnak romjai állnak. - 2. bencés monostor. A vár és nagytp. közelében, a Fürdő u. táján sejtik az egykori Szt Péter bencés mon. helyét. A pannonhalmi és a pilisi apát 1357: kifejezetten bencés monostornak írta. Apátja részt vett 1449: Szekszárdon, 1511: Győrben a bencés apátok gyűlésén. 1508: bencés apátok vizitálták a monostort. A Képes Krónika és egy 1400 k. hamisított, 1263-ra keltezett okl. szerint Sanseverini Deodatus, Szt István kir. Tatának becézett keresztapja alapította, és a monostornak saját nevét adta. Ez az elbeszélés a tört. kritikáját nem állja meg, mert Szt Péter mon-a 1093: tűnik fel először. Ekkor a Füzitő melletti sziget vizafogójának jövedelméből fele részben részesedett. 1152: két harangozót (pulsatores) kapott egy Margit nevű úrnőtől. A várost (Csák II.) Máté fia István elfoglalta, ezért az apát 1254: személyesen a p. elé járult Anagniban, és kérte, hogy a veszprémi pp. ítélete alapján helyezze őt vissza az apátság jogos birtokába. Sem ekkor, sem 1260, amikor a p. IV. Bélának írt az ügyben, nem lett eredménye a kérésnek. Végül 1326: Csák István fiai cserébe átadták ~t I. Károly kir-nak. 1357: Szigfrid pannonhalmi apát és Henrik pilisi apát mint a p-tól kijelölt bírák a fehérvári kápt. által a ~i mon-ba idézték meghatározott napra az egymással perben álló veszprémi pp-öt, valamint a budaörsi és a sasadi plnosokat, ill. azok megbízottait. - Lajos ~i és András koppánymonostori apátok 1411. VI. 19: Budán közjegyző előtt, Branda piacensai pp., pápai követ és egyh. reformátor jelenlétében elismerték János opuliai hg-et, wloclaweki pp-öt, a pannonhalmi apátság kommendátorát és utódait elöljárójuknak, engedelmességet fogadtak neki, a pp. pedig megígérte védelmüket. - A Rozgonyi család tagjai, mint ~ urai és az ótatai apátság kegyurai 1446: Balázs OSB szerz-t nevezték ki apátnak, aki azután 1449: részt vett a bencés apátok szekszárdi gyűlésén, amelyen kijelentették, hogy nem hajlandók megfizetni az esztergomi szegyh. felújítására rájuk kivetett összeget. - A rendi vizitátorok 1508. IV. 14: jártak ~n. Az apátnak csupán 1 szerz-e volt. Helyreállította az apátság kétkerekű malmát, halastavát és kertjét. A tp. felszerelésében a következő jelentősebb tárgyakat találták: 5 ezüst kehely paténával, 2 kis ezüst kereszt aranyozva, 3 infula, 1-1 pásztorbot és -gyűrű, 2 nyomtatott misekv., 1 justini és 1 melki breviárium. Állatállománya: 7 ökör, 5 tehén, 45 sertés, 125 juh, 6 csődör. A szerz-élet legkésőbb 1543: végleg kihalt, mert VIII. 17: Szulejmán szultán elfoglalta és lerombolta ~ várát. - Néhány 18. sz. metszeten még látható a romos monostor, amely a meleg források, a későbbi grófi fürdő felett állt. Ezt az 1912: végzett ásatások is megerősítették. - Apátjai: 1221: R., 1233: Firminus, 1273: Lénárd, 1339: Konrád, 1388: Péter, 1400: János fia Egyed, 1411-18: Lajos, 1446 e. István, 1446-49: Balázs (azután telki apát), 1465-69: László (azután bakonybéli apát), 1500: Imre, 1508-11: Gergely, 1515: János, 1518-ig Nagyszombati Márton, 1535: Máté. - 3. Az obszerváns ferencesek klastroma vsz. már 1457: fennállt, mert Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye ide vitette Varsányi Istvánt, amikor rendtársai a pesti házukban összegyűlve a pápa utasítása szerint vikáriusi tisztségétől megfosztották. 1491: négy hízott sertést kaptak adományként Koromlyai Miklóstól. 1516: az esztergomi kusztosz alá tartoztak. 1535: Alfalusi Mátyás guardián alatt 4 szerzetespap és 5 segítőtestvér lakta a ktort. 1543: a törökök elfoglalták ~t, ezt megelőzve a menekülő barátok Fülekre vitték az értékes egyh. ruhákat. - 4. esperesség a győri egyhm-ben. Plébániái: Agostyán, Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Mocsa, Szomód, Tata I-II., Vértestolna. - 5. plébániái: →Tata I., →Tata II. - 6. kapucinus rendház és templom. 1744: alapította Esterházy József gr. Utódai a ktor kegyurai voltak 1945-ig. 1912: →Szerafikum Fiúintézet néven szegény sorsú diákok számára koll-ot alapítottak. 1932-: pléb-t is vezetnek, →Tata II. 1950-től 1989 őszéig a rház szünetelt. 1999: 3 pap látja el a lelkipásztori munkát. - Tp-át 1744: Szt Imre tiszt-ére sztelték. Oltárait 1746-47: Bechert József, a főoltár tabernákulumát →Gode Lajos készítette. A főoltárképét 1890: Müller F., a mellékoltár képeit C. Auerbach és Caspar Reisner festette. Az Immaculata oltárképet és a homlokzati freskókat Palckó Károly készítette. Harangját 1974: 45 cm átm. Gombos Lajos Őrbottyánban öntötte. Org-ját (2/11 m/r) 1908: a →Rieger gyár építette, 1962: Ádám József átépítette. 2002: Váradi és Fia újat épített. - 7. A piaristákat 1765: az Esterházy család telepítette le. →Esterházy Miklós Gimnázium - 8. kálvária. Az egykori Szt Iván-tp. megmaradt gótikus szentélyét korábbi föltevés szerint →Fellner Jakab (újabb kutatások alapján Anton →Pilgram) alakította át 1755: kálváriakpnává. Mellette →Schwaiger Antal 1770 k. készült szobraival és körfallal kiképzett kálváriaépítményt emeltek. A kpnát 1908: tatarozták, 1911: kicserélték a tetejét és huszártornyát, 1963: Fellner Jakab-emlékmúz-má alakították. 1994: Fóris Zoltán restaurálta. - 9. Kat. sajtója: 1890-92: Tata-Tóváros és Vidéke, 1932: Dunántúli Szle, 1937-44: Tatatóvárosi Hírlap. Bá.B.-H.F.L.-P.P.-88

1. Jenei Ferenc: A ~i vár. Bp., 1956. - Aggházy II:283. - Kiss 1984:160. - TKMK 73. - 2. Ppl. 2001:519. - 3. Karácsonyi II:133. - 8. Rados Jenő: ~. Bp., 1964. - Szilágyi 1980:82.