tallér: ezüstpénz. - A 15. sz. végén (különösen az ezüstben gazdagabb tart-okban) igény jelentkezett nagyobb, az arannyal azonos értékű ezüstpénz verésére. 1484: Hall (Tirol) verdéjében, majd 1486: vertek Guldengroschen, v. Guldiner nevű súlyos ezüstpénzt. Ez a pénzfajta igen gyorsan elterjedt egész Eu-ban. A cseho-i Joachimstalban a Schlick gr-ok verettek Guldinert, amelyet a verővárosról Joachimstalernek, majd ebből képezve Talernek neveztek. Ez a név vált ált-sá. - A ~okat kiverték többszörös súlyban és hányadosban (fél, negyed) is. Súlya ált. 28 g körül volt, kisebb helyi eltérésekkel. Az Au-ban is érvényes nürnbergi pénzláb szerint a 894,5 ezrelék finomságú (14 lat 1 quint 1 dénár) bécsi márkából (281 g) 9 3/4 db ~t vertek ki, amelynek súlya így 28,82 g volt és 25,78 g színezüstöt tartalmazott. Átváltási értéke 60 krajcár. Az aranyhoz viszonyított értéke nem volt állandó, az eredetileg a →dukáttal azonos értékű ~ később kisebb értékű lett, és 1:2 arányra is felment a dukát előnyére. - Az 1551: bev. birod. ~, a Reichstaler ettől lényegesebben eltért. Ennek pénzlába: a 882 ezrelék (14 lat 2 gran) finomságú kölni márkából (233,856 g) 7 1/2 db ~t vertek ki, amelynek súlya így 31,18 g és 27,49 g színezüstöt tartalmazott. Értéke 72 krajcár, ami a rajnai forinttal volt azonos. - Mo-on I. Ferdinánd 1553: veretett először ~t Körmöcbányán. (II. Ulászló 1499-1506: vert guldinerei nem voltak forgalmi pénzek.) A m. ~ok pénzlába megegyezett a nürnbergi pénzlábbal. 1659: új pénzláb használatát rendelték el, amely szerint a 875 ezrelékes (14 lat) bécsi márkából 9 3/4 ~t vertek. Súlya így 28,55 g és 25,22 g színezüstöt tartalmazott. Az 1754. I. 1-től érvényes →konvenciós pénzláb szerint a 833 ezrelék finomságú (13 lat 6 gran) márkából 10 db ~t vertek, amelynek súlya 28,06 g, 23,39 g színezüsttel. Mivel 120 krajcár egyenlő 1 ~ral és 60 krajcár egyenlő 1 forinttal (azaz 100 denár), ezért a fél~os értéke azonos volt a forinttal. - A ~rendszer Mo-on a 19. sz: ért véget. I. Ferenc József uralkodása kezdetén még a konvenciós pénzláb szerint készült ~, 1857-től azonban a ném. Zollvereinhez csatlakozva vereinstalereket vertek. E szerint a 900 ezrelék finomságú 500 g-os fontból 18,518 g súlyú vereinstaler készült, ami 16,666 g színezüstöt tartalmazott. Az utolsó vereinstaler 1867: készült, és ezzel megszűnt a ~ mindennemű verése. - A 16. sz. végi mo-i éremleletekben igen sok tiroli ~ fordul elő. Ennek oka, hogy a törökellenes harcokat tiroli ~ok küldésével segítették. A levantei ~okat Mária Terézia korától verték (az ő arcképével), SF verdejeggyel (eredetileg Burgau) 1780-as évszámmal. A levantei keresk-ben a 18. sz: fizetőeszköz volt, s még a 20. sz. Etiópiában is így használták. Ma már kizárólag tezaurációs célra verik Bécsben. G.I.

Huszár 1975. - Huszár 1979.

Tallér Imre (*Zagyvarékas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1890): kántortanító. - Neje Rostássy Katalin tanító. Vácott járt gimn-ba, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán 1909: végezte. Zagyvarékason, Endrődön, Kókán és Tápiósülyben tanított. 1914: a vh-ban a 68. honvéd gyalogezred katonája a szerb harctéren; szerb, olasz, majd fr. hadifogoly, 1920: szerelt le. 1923-: Zagyvarékason kántortanító, a helyi AC világi elnöke, a Hangya és Hitelszövetk. felügyelő biz. elnöke, a közs. képviselőtestület tagja. - Cikkei: napi- és tanügyi lapokban. 88

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 1939:196. - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)