🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Tabita
következő 🡲

Tabita, Szt: keresztény asszony Joppéban, aki „sok jót tett és bőven juttatott a rászorulóknak”. - Szt Lukács az arám ~ nevet a gör. Dorkász ('gazella') névvel értelmezi (ApCsel 9,36-42). Amikor ~ meghalt, a tanítványok 2 férfit küldtek Liddába Péter ap-ért, aki térdre borulva imádkozott, és „~ kelj föl!” szavakkal föltámasztotta a halálból, „azután behívta a hívőket és az özvegyeket, és megmutatta nekik, hogy él”. Vsz. ~ is az →özvegyek közé tartozott. Ü: a bizánci naptárban okt. 25., az örményben okt. 24. R.É.

BS XII:93. - BL:1765.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.