🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > T > Túry
következő 🡲

Túry Gyula (Cegléd, Pest, Pilis és Solt vm., 1866. júl. 14.–Bp., 1932. dec. 9.): festő. – Than László min. tanácsos fedezte föl művészi hajlamát és testvére Mór (1828–99) és Lotz Károly (1833–1904) műhelyébe ajánlotta. Később a kir. által alapított ösztöndíjjal a bécsi festészeti akad. növendékeként Sigmund Allemandnál és August Einzenmenger mesteriskolájában segédkezett a bécsi Szépműv. Múz. falképeinek festésénél. Monumentális festészettel foglalkozott, főleg az egyházfestészet terén; de táj és portrékat is festett. Fenyvesek, Fiumara és Lacroma, c. olajképei a bpi Szépműv. Múz., az Elhagyott bánya az olasz Morosini Galleria, Fenyves táj a Főv. Képtár birtokában. Első kiállított műve a Hazatérő kispap. Egyh.műv. alkotásai Bp., Temesvár, Pozsony, Nagyvárad, Jászladány, Soroksár, Újszász tp-aiban, a kir-i várkpna oltárképe a Szt István kpnában és a pannonhalmi főmonostor kápt. márványtermében láthatók. A Magyarok zarándoklata Velencébe, 1900 szept. 24-én 4 m-es vásznán 32 arcképpel, közöttük Giuseppe Sarto bíb. pátriárkával (későbbi X. Pius p-val), →Dessewffy Sándor csanádi pp. ajándéka a temesvári múz-nak. Magyarországi Szt Erzsébet a pozsonyi kat. gimn. tp-ában, Szt Gellért, a temesvári ppi palota oltárképe, a nagyváradi Szt László tp. mennyezet képei. A gyöngyösi Szt Bertalan tp. 6 mennyezetképe (1924: az Ipolyi egyházfestészeti díj nyertese) Krisztus képe (1925: Vaszary-Forster-díj nyertese). Arcképei: Vargha Gyula (1853–1929) költő, →Takáts Sándor (1860–1932) tört.író, id. →Szinnyei József (1830–1913) kvtáros, ifj. Szinnyei József (1857–1943) nyelvész, →Lévay Mihály vál. püspök, Gulácsy Irén (1894–1945), Wenhardt János (1969–1949 után) orvostanár, Pálffy Móric (1812–1897) gr., altábornagy, Földváry István br. (1838–1902) altábornagy, stb. képei. Az Orsz. Képzőműv. Társulat éveken át választm. tagja.  88

Vas. Újs. 1893:824. (Vmi csendélet. ~ festménye), 1895:808. ("Asztalbontás" ~ festménye), 1899:43. (A saári tp. freskói),1909:69. (Némethy Gyula: ~ nagyváradi falképei) – M. Szle 1904. I. 31. (A soroksári tp. falképei ~művei) – Élet 1924:139. (Mátrai Vilmos: Látogatás ~nál) – Révai. XVIII:540.Magyarság 1932. XII. 11. – M. Műv. 1933: 26. (Lyka Károly: ~) Strazimir. 1933:1050. Arck. (élőként) – Műv. lex. 1935. II:553. – Bíró.1955:252. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Túry Károly (Cegléd, Pest, Pilis és Solt vm., 1871.–Kispest, 1939. jún 3.): tanító, r. k. isk. ig. – Tanítói okl. 1891: a kiskunfélegyházi tanítóképzőben szerezte. Jászalsószentgyörgyön, 1892: Cegléden r. k. tanító, 1922–29: nyugdíjazásáig isk. ig. – A Vácegyhmi Tanítóegyes. Ceglédi Körének társeln., a Ceglédi Pinceszövetk. felügyelőbiz. eln., a Hangya Szövetk. felügyelőbiz tagja – A Czegléd hetilap 1914. VIII. 30.–1919. II. 16: fel. szerk.; a heti 2x-i Ceglédi Keresztény Újság 1920. VII. 15.–IX. 9: szerk.; a Czegléd és Környéke hetilap 1926. I. 1.–IX. 17:fel. szerk.  88

Cegléd 1931:440. – Halász 1936:291. Arck. – Irodt. 1939:158. (G. P.) – Kemény 1942:40. – Szomorú 1959:41. – Pest m. hírlapok bibliogr. 1977: 44. (97, 152, 154, 161.) (s.v. Turi és Tury) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Túry Lajos (Ipolyság, Hont vm., 1914. jún. 14.–Bp., 1990. ápr. 12.): káplán. –1937. VI. 29: Pozsonyban pappá szent., Udvardon kp., 1941: 1941. IX. 1.–1945. IV: a lévai áll. gimn. hittanára. 1946: Bpen kisegítő lelkész, 1952: bpi Örökimádás-tp. kisegítő lelkésze, 1953: Szomoron kp., 1954: Bp-Kőbányán kisegítő lelkész, 1955: kp., 1958: Bp-Csillaghegyen kp. 1961. VII: a Gyorskocsi u-ba 5x hívták be kihallgatásra, utóbb ottfogták. Azzal vádolták, hogy a →Keresztény Front földalatti szervezet tagjaként államellenes összeesküvő, amit olyan tanúval akartak bizonyítani, akivel nem ismerték egymást. Bimbó István tanácsa 5 évi fogházra ítélte, kirendelt védője az egykori népbíró, Major Ákos (1908–87). IX. 8: Márianosztrára vitték, ahol a szőnyegszövödében dolgoztatták, 1962. XI. 1: átvitték a bpi Gyűjtőfogházba, ahol kultúrműsorok rendezésére zenekart szervezhettek, melyben hegedült. 1963. III. 31: a részleges közkegyelemmel szabadult. Mivel bűnösségét nem ismerte el, IV: az ÁEH megtiltotta, hogy papi munkát, kántorságot, pénzbeszedést vállaljon, csak fizikai munkát végezhetett. A →Szolidaritás Háziipari Szövetkezet csomagolónak, majd anyagvizsgálónak befogadta, az egyik pléb-n kisegített, lelkigyakorlatokat is vállalt, énekkart szervezett az Örökimádás-tp-ban, a fiatalokat kirándulásokra vitte Romániába és Bulgáriába. 1970. IX. 10: házkutatás után a Gyorskocsi u-ba hurcolták, egyesülési joggal való visszaélés vádjával tartóztatták le, amit államellenes szervezkedésre változtattak. 1970. XII: átvitték a Markó u-ba, három közbűntényessel egy zárkába. 1971. IV. 26–V. 31: Bimbó István tanácsa a 3. →regnumi perben II. rendű vádlottként államellenes szervezkedés vádjával, visszaesőként 3 év 6 hónap szigorított börtönre ítélte, 1974. I. 30: szabadult. Föltételekkel visszavették volna az esztergomi főegym. papi keretébe, de ~ visszatért a Szolidaritásba, ahonnan XII: nyugdíjazták. Az óbudai Kövi Szűz Mária pléb-n lakott, papi munkáját soha nem hagyta abba, a kisközösségekben folytatta. 88

Jámbor. 1942: 210. (s.v. Tury) – Pilinyi. 1943:20 (s.v. Tury) – Schem. Strig. 1945:373; 1947:272; 1982:378. Arck. – Igen 1989. XI. 10. (Bukovszky Antal: ~); 1991. V. 24. (Uő: Regnum-per) – Havasy 1990:404. (5 év börtön) – Dobszay 1991:130. – Új Ember 1991. V. 26. (Elmer István: Az utolsó per) – Hetényi Varga I:276. Arck. – Balogh–Gergely I:343. – Diós 1999:230. (5833.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.