Magyar Katolikus Lexikon > T > Támár


Támár (héb. 'pálma'): 1. személy- és helységnév. a) Júda menye, Er felesége. Er halála után öccse, Onan vonakodott feleségül venni (→sógorházasság) és bátyja neve fennmaradásáról gondoskodni, ugyanakkor Er másik öccsének, Selának Júda nem engedte elvenni. Hogy bosszút álljon, ~ magát rossz nőnek (→hierodulák) álcázva Júdával keresett kapcsolatot, és 2 ikerfiút szült: Perecet és Szerachot (Ter 38; 1Krón 2,4). Minthogy Dávid családját Júdától Perecen át vezeti le, Mt 1,3 is említi ~t Jézus családfájában. - b) Dávid és Maacha lánya; féltestvére, Amnon meggyalázta, ezt bátyja, Absalom megbosszulta: megölette Amnont (2Sám 13). - c) Absalom lánya (14,27). - d) 1Kir 9,18: város Kánaán déli részén (→Tadmor); Ez 47,19; 48,28: Kánaán déli határának kiindulópontja. Némelyek szerint a Bír 1,16 említette Pálmák városa is ~, nem Jerikó. Hacacon-Támárral (Ter 14,7) is próbálták azonosítani, melyet a 2Krón 20,2 En-Gedivel azonosít. Annyi bizonyos, hogy Baal-Támárral (Bír 20,33) nem hozható kapcsolatba. - 2. →pálma. R.É.

BL:1768.

Támár Imre (Törökszentmiklós, Heves és Külső-Szolnok vm., 1822. márc. 22.-Nagykálló, 1873. ápr. 7.): plébános. - Egerben 1845: pappá szent., Egyeken kp., Nagykállóban h. lelkész, Miskolcon kp., 1848: az egri szegyh. hitszónoka. 1849: tábori lelkész, a leveretés után 5 hónapig fogva tartották. 1850: Kunhegyesen h. lelkész, majd lelkész. 1859: Pócspetriben, 1861: Nagykállón plnos. - Cikkei: Religió (1858-61); Tanodai Lapok (1860); M. Sion (1864); Idők Tanúja (1863-64); Kat. Lelkipásztor; Egri Egyhm. Közl. (1871-73). - Betűjegye: T; T.- ; (T.-) [Egri Egyhm. Közl.]. 88

Koncz 1892:229. - Szinnyei XIII:1260. - Gulyás-Viczián XXX. (kz-ban)