Magyar Katolikus Lexikon > S > szolgabíró


szolgabíró, 13. sz.-1950: a →királyi szerviensek s a közéjük állt kisvagyonú nemesek választott bírája, a 13. században kialakuló →nemesi vármegye önkormányzatának vezetője. - Neve eleinte iudex servientium, 'a szolgák bírája', innen a m. ~ elnevezés, később iudex nobilium, 'nemesek bírája'. Egy-egy vm-ben az 1290:16. tc. értelmében 4 ~t választottak. A vm. egy-egy járását (processus) vezették, 1 évre választották, tisztségüket bírság terhe mellett kötelesek voltak elfogadni. A 15. sz-tól a ~t jómódú nemesek közül választották. A 18. sz: a járásokon belül ker-ek (circulus) alakultak. 1-1 járás 2-3 ker-re oszlott. A járás élén főszolgabíró (iudex nobilium), a ker-ek élén alszolgabíró (viceiudlium) állt. Az 1886:21. tc. szabályozta újra a ~k működését. Hatáskörüket kiterjesztették, 6 évre választották őket. A ~i intézményt az 1030/1945. ME. sz. rendelet szüntette meg. A ~ helyébe a járási főjegyző lépett. B.A.

Tagányi Károly: Megyei önkormányzatunk keletkezése. Bp., 1889. - Török Pál: A nemesi megye megalakulása. Uo., 1907. - Hóman-Szekfű I:508; V:41. - Eckhart 1946:130, 272.