🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szerzetesi fogadalom
következő 🡲

szerzetesi fogadalom (lat. professio religiosa): a →vallásosság erényének kiemelkedő tette, mellyel az ember a keresztségből fakadó meghíváson túl az →engedelmességre, →tisztaságra és →szegénységre tett nyilvános →fogadalommal az →evangéliumi tanácsok szerint életre kötelezi el magát. Egyes intézmények sajátos hivatásuknak megfelelően 4. fogadalmat is tesznek (pl. jezsuiták a pápa iránti engedelmességre). A ~ a ker. tökéletesség elérésének legrövidebb útja. - A hatályos jog szerint (573-746.k.) a ~ tesz a szerzetes intézmény jogokkal és kötelezettségekkel bíró tagjává. Az ideiglenes ~ legalább 3, legfeljebb 6 évre szól. Érvényességének feltételei: betöltött 18. életév, érvényesen letöltött →novíciátus, az intézmény tanácsának pozitív szavazata, a ~at tevő szabadsága, a törvényes elöljáró előtt letett ~. A fogadalmi idő lejártával az ideigl. ~at meg kell újítani, v. örök fogadalomra kell bocsátani a tagot. Az örök ~ érvényességének feltételei: betöltött 21. életév, legalább 3 év ideigl. ~. - A ~mal kapcsolatos intézményi sajátosságokat a →konstitúciók határozzák meg. - A legújabban alapított közösségekben a ~nak az →ígéret v. →eskü felel meg. Az érvényes ~ →házassági akadály. **

Szerzetes-katekizmus. Oktatás a fogadalmakról. Bp., 1925. - Szerzetes katekizmus. Uo., 1930. - II. János Pál p.: Redemptionis donum ap. buzdítás a szerzetességről. 1984. - Balogh-Gergely I:37. - CIC 1993:654-658.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.