szentsarok: a lakószoba diagonális (sarkos) berendezési módjának megfelelően a parasztszoba (gyakran a tisztaszoba, első ház) legnagyobb tiszteletben tartott része. - Eredetileg az ünnepi étkezések, jeles családi események és szert-ok gyakorlási helye. (Párhuzamos szobaberendezés esetén másképp alakították ki a lakás kultikus terét.) A 19. sz. 2. felétől a sarokpadon általában itt tartották kenyérkosárban v. az asztalon a kenyeret. Amikor a hétköznapi étkezések helyszíne is ide került, a ~ jelentősége továbbra is megmaradhatott: ez számított a legelőkelőbb helynek, ahol a családfő ült. - Kat. családoknál itt volt a →házi oltár is, azaz a falon itt függtek a szentképek, a szt szobrok és az ezeket befogadó Mária-házak is. Különösen szépek és díszesek a Ny-dunántúli, ill. a matyó házak ~ai. Ref. házaknál korábban az itt lévő fali tékában (kis szekrény) tartották a Bibliát. A 19. sz: ide kerültek a magyar tört. egy-egy eseményét, jeles szereplőjét (Rákóczi, Kossuth) ábrázoló képek, a század végétől a mindjobban terjedő családi fényképek is. A ~ tehát egyszerre volt a devóció (vallásgyakorlás és áhítat), valamint a dekoráció, a családi reprezentáció színhelye is. B.G.

A MTA I. Osztályának Közleményei. Bp., 1961. (Gunda Béla: A társad. szervezet, a kultusz és a magyar parasztszoba térbeosztása) - Onasch 1981:170. - Népi vallásosság a Kárpát-medencében. Szerk. Lackovits Emőke. Veszprém, 1991:30. (Csilléry Klára: Képek a ~ban) - Religion in Everyday Life. Szerk. Bringéus, Nils-Arvid. Stockholm, 1994:105. (Barna Gábor: Objects of Devotion or Decoration? The role of religious objects on everyday life in the nineteenth and twentieth centuries.)