Magyar Katolikus Lexikon > S > szenteltvíztartó


szenteltvíztartó: →szenteltvizet tartalmazó edény. - 1. nagyobb tartály (hordó), melyben a szentelt vizet őrzik, s a kisebb ~kba szétosztják. - 2. templomok bejáratánál álló, kisebb-nagyobb, rendszerint kő medence. Eredete a délvidéki bazilikák átriumában fölállított szökőkút, mosakodó medence. - 3. liturgiában használt hordozható formája az →aspersorium. - 4. lakásokban fémből, porcelánból, üvegből készült edény. - A 2-4. p-hoz tartozó ~kat nemes anyagból és a szentelményre utaló szimbólumok művészi ábrázolásával készítik. **

Kühár-Radó 1933:377. - KL IV:230.