Magyar Katolikus Lexikon > S > szamariai asszony


szamariai asszony: a →szamaritánusok közül való szikari asszony, aki →Jákob kútjánál találkozott Jézussal. - A hosszú párbeszédben Jézus a ~nak kinyilatkoztatja Messiás voltát: „Odaért Szamaria egyik városához, Szikarhoz, ez annak a földnek a közelében volt, amelyet Jákob fiának, Józsefnek adott. Ott volt Jákob kútja. Jézus elfáradt az úton, azért leült a kútnál. A hatodik óra felé járt az idő. Egy ~ odament vizet meríteni. Jézus megszólította: »Adj innom!« Tanítványai ugyanis bementek a városba, hogy élelmet szerezzenek. A ~ így válaszolt: »Hogyan? Zsidó létedre tőlem, ~tól kérsz inni?« [A zsidók ugyanis nem érintkeztek a szamariaiakkal.] Jézus ezt felelte neki: »Ha ismernéd Isten ajándékát, s azt, aki azt mondja neked: Adj innom, inkább te kértél volna tőle, s ő élő vizet adott volna neked.« »Uram - mondta erre az asszony -, hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély. Honnan vehetnél hát élő vizet? Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki ezt a kutat adta nekünk, s maga is ebből ivott a fiaival és állataival együtt?« Jézus azt mondta neki feleletül: »Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.« Erre az asszony kérte: «Uram, adj nekem ilyen vizet, hogy ne szomjazzam többé, s ne kelljen ide járnom meríteni.« Jézus így válaszolt: »Menj, hívd el a férjedet, és gyere vissza!« »Nincs férjem« - felelte az asszony. Jézus erre azt mondta neki: »Jól mondtad, hogy nincs férjed, mert volt ugyan öt férjed, de akid most van, az nem férjed. Így igazat mondtál.« »Uram - válaszolta az asszony -, látom, próféta vagy. Atyáink ezen a hegyen imádták az Istent, ti meg azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben kell imádni.« »Hidd el nekem, asszony - mondta Jézus -, elérkezik az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogják imádni az Atyát. Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi azt, akit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól ered. De elérkezik az óra, s már itt is van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen imádókat akar. Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.« Az asszony azt felelte rá: »Tudom, hogy eljön a Messiás, azaz a Fölkent, s amikor eljön, mindent tudtunkra ad.« Jézus erre kijelentette: »Én vagyok az, aki veled beszélek.« - Közben visszatértek tanítványai, s meglepődtek rajta, hogy asszonnyal beszélget. De egyikük sem mondta: »Mit akarsz tőle?« Vagy: »Miért beszélgetsz vele?« Az asszony otthagyta a korsóját, sietve visszatért a városba, és azt mondta az embereknek: »Gyertek, van itt egy ember, aki mindent elsorolt, amit csak tettem. Ő volna a Messiás?« Az emberek kitódultak a városból, és odasereglettek hozzá. (...) Abból a városból sokan hittek benne a szamariaiak közül, az asszony szavára, aki tanúsította: »Mindent elsorolt, amit csak tettem.« Amikor a szamariaiak odaértek hozzá, kérték, hogy maradjon náluk. Két napig ott is maradt. S az ő szavát hallva még többen hittek benne.” (Jn 4,5-26; 39,41) - A tört. a lit. év nagyon hangsúlyos pontján nagyböjt 3. vas-jának evang-a. - Ikgr. A kútnál ülő, Jézussal beszélgető ~t ábrázolták, a háttérben városképpel. **

Kirschbaum IV:11.