🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > szalamandra
következő 🡲

szalamandra, tűzgyík (lat. Salamandra salamandra): a farkos kétéltűek rendjének egyik családjába tartozó, erdőben élő, fekete-sárga színű, gyíkszerű kétéltű. - Antik hagyomány szerint a tűzben is képes élni. Physiologus szerint a ~, ha tűzbe esik, nem ég meg, hanem eloltja a tüzet. Így az igaz embernek, mint a →három ifjúnak a tüzes kemencében, sem árthat semmi (Iz 43,2). Úgy vélekedtek a ~ról, hogy a jó tüzet föl tudja szítani, a rosszat el tudja oltani, ezért jelképezheti Krisztust (Lk 12,49) és az igazságosságot is (ezért választotta I. Ferenc fr. kir. címerállatának). Nem nélkülinek hitték, ezért a szüzesség szimbóluma is. A →négy elem közül a tűz megtestesítője. - A kk. műv-ben mindenféle láng jelképe. Úgy hitték, megfiatalodik a tűzben, ezért a tisztítótűzben lévő lélek jelképe. →gyík **

Lipffert 1976:41. - Sachs 1980:286. - KML 1986:281. - Kirschbaum IV:11. - Physiologus 1986:57. (31.)


szalamandra, foltos (Salamandra salamandra): a kétéltűek (Amphibia) osztályán belül a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe tartozó, tetszetős külsejű állat. Teste hengeres, farka kerekded, lábai rövidek, vaskosak. Háta és oldalai csillogó feketék, különböző nagyságú és alakú élénk sárga foltokkal. Éjszaka tevékeny, férgekkel, rovarokkal, csigákkal táplálkozik. Nappal kövek vagy moha alatt pihen, csak esős napokon bujik elő napközben is. Lassú mozgású állat. A megtermékenyített peték a nőstény testében fejlődnek lárvává, majd május-júliusban az anyaállat a patakhoz megy és a vízbe bocsátja őket. A lárvák külső kopoltyúval lélegeznek, 3–3 kopoltyú-bojtjuk van. Apró rákokkal, vízirovarokkal táplálkoznak, ősszel alakulnak át és lépnek a szárazra. A későn születettek a vízben telelnek át. Október végén téli pihenőre huzódnak, ahol akár több tucat állat lehet együtt. Március-áprilisban bujnak elő. A ~ fültőmirigyeinek és mirigypórusainak váladéka mérgező. Védett. – Lásd MKL XII/523. S.E.