szabeusok: egy régi déli arab birodalomnak, Sábának a népe. - A Ter 10,28; 1Krón 1,22 a D-i arabok ősatyjától, Joktántól származtatja őket; a Ter 10,7; 1Krón 1,9 szerint az É-i arab Dedánnal együtt Kus leszármazottai; a Ter 25,3; 1Krón 1,32: Joksán utódai. Kereskedő nép, akik tömjént, fűszereket, aranyat és drágaköveket szállítanak (1Kir 10,1-13: →Sába királynője; Zsolt 72,15; Iz 60,6; Jer 6,20; Ez 27,22). A Kr. e. 2. évezredben vándorolhattak be ÉNy-Arábiából. - A ~ legrégibb feliratai a Kr. e. 11. sz-ból keltezhetők, uralkodói az ősidőkben a mukarrib nevet viselték, Kr. e. 410 k. kir. címet vettek föl. A Kr. e. 5. sz. elejétől Sábán kívül más D-i arab birod-akat is ismerünk (Katabán, főv-a Timna; Hadramaut, a Ter 10,26: Hacarmavet, főv-a Sabvat; Auszán; a mineus városszövetség, melynek Karnávu volt a főv-a és a Tömjén út melletti Dedán kolónia). Ezek Kr. e. 400: Sába vezetésével egységes birod-at alkottak, mely később felbomlott, maga Sába a trónviszályok áldozata lett és Himjar uralma alá került. R.É.

BL:1625.