Magyar Katolikus Lexikon > S > székesfehérvári székesegyház


székesfehérvári székesegyház: Helyén 997: már keresztény szentély állt, itt volt ugyanis az utolsó magyar fejedelem, Géza nyolckaréjos szerkezetű sírkápolnája. E tp-ot nagyobbította meg és építtette át gótikus stílusban IV. Béla még hercegként, 1235: Szt Péter és Pál tiszt-ére szenteltette fel. A város plébtp-a volt (2006: →Székesfehérvár-Belváros), a falakon kívüli Szt Miklósról nev. társaskáptalan kezelte. A török megszállás alatt 1543-1688: dzsámi. 1688-tól ismét plébtp., jezsuita vezetés alatt. Leonhard Sauer, Johann Georg Schwicker, Jacobus Mayr renoválták; 1758-68: Martin Grabner, Johann Schattner, Johann Michael Grabner barokk stílusban átépítették. Új liturgikus koncepciója szerinti mennyezetfreskóit Johann Ignatz Cymbal, az oltárépítményét Franz Anton →Hillebrand, főoltárképét Vinzenz →Fischer készítette. 1771. IX. 1: Szt István kir. tiszt-ére szentelték fel. Kegyura a város volt. - 1777: a →veszprémi püspökség területéből kihasított →székesfehérvári püspökség szegyh-a lett. 1778: Mária Terézia a ~nak ajándékozta Szt István fejereklyéjét a Sebastian Würth által készített hermában. - A ~at nagyobb restaurálása után 1866. XI. 25: Simor János győri mpp. szentelte fel ismét, dedikációs napja ez. Az 1930-as években végrehajtott restaurálás feltárta és bemutatja a gótikus emlékeket. Altemploma Pauer János és Prohászka Ottokár kivételével a főpásztorok nyughelye. Itt helyezték el III. Béla és Antiochiai Anna márvány sírládáját is. 1938: védőszentje halálának 900. évford-ja alk. a ~ →basilica minor rangot kapott. M.G.

TKMK 125. (Cs. Dobrovits Dorottya: Székesfehérvár - Székesegyház) - Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke, Székesfehérvár, 1997:60. - Szarka Géza: A székesfehérvári belvárosi pléb. tört. Uo., 2003.