🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > székely székek
következő 🡲

székely székek, 13. sz.-1876. jún. 19.: önkormányzattal bíró közigazgatási területek a Magyar Királyságban [az Erdélyi (Nagy)Fejedelemségben]. - A ~ bíróságain a nemzetségi hadnagyok és bírák (székbírák) ítélkeztek a →székely ispán kiküldöttjeinek felügyelete alatt. Az esküdt bírótársak (iurati assessores) száma a ~ben 12 fő; ezek: →Udvarhely szék (fiúszéke →Keresztúr szék és Bardóc szék); →Kézdi szék, →Miklósvár szék, →Orbai szék, →Sepsi szék (az újkorban együttesük →Háromszék); →Maros szék (fiúszéke Szereda szék); →Csík szék (fiúszékei Gyergyó szék és →Kászon szék) és →Aranyosszék. Települései: Marosvásárhely sz. kir. város, 9 mezőváros, 421 falu. - Népessége 1829: 322.713 fő, ebből 681 pap [köztük 1843: 194 r.k.; 83 g.k.; 347 prot.; 41 g.kel.], 15.025 (4,65%) nemes, 574 honorácior, 5860 (1,81%) polgár, 300.573 (93,14%) paraszt. - Népiskoláik 1843: 106 r.k. (az erdélyi 223 r.k. isk. 47,53 %-a); 350 prot. (az erdélyi 1131 prot. isk. 30,95 %-a); 12 g.kel. (az erdélyi 286 g.kel. isk. 4,2 %-a), melyekben az erdélyi 145.146 iskolázható gyermekből össz. 15.923 (10,54%) gyermeket oktattak. 88

Éder 1826. - Kőváry 1847. - Endes 1935:547.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.