Aranyosszék: közigazgatási egység, kistáj s a 7 székely szék egyike Erdélyben. Határai Torda és (Alsó-)Fehér vm. Fő folyói az Aranyos és a Maros. - Az elpusztult tordai várbirtokra, az Aranyos és Maros folyók szögletébe, kiszakítva a ter-et Torda vm-ből, IV. Béla és fia, (V.) István 1264-71: kézdi székelyeket telepített, akik 16 falut alapítottak. ~ IV. (Kun) Lászlótól származó, III. András 1291. III. 12: kelt megerősítő átiratából ismert kiváltságlevele 29 falut említett. Mint a székelyek 5. széke, a Székelyfölddel össze nem függő vidék részben eltérően fejlődött. A főkapitány, fő- és alkirálybíró, dulló és székülő igazgatású szabad-nemes nép, mely katonáskodásával adózott, a székely székekkel együtt kelt hadra. Örökösödési törv-e szerint egy család kihaltakor a vagyonuk nem a koronára, hanem a rokonokra, s ha rokon sem volt, a szomszédokra szállt. - 1313. VII. 14: Kolondú fia Egyed kérésére I. Károly Róbert, 1394. XII. 23: és 1436. VI. 6: Zsigmond kir., 1469. XI. 9: Mátyás erősítette meg kiváltságaikat, amit Izabella, János Zsigmond és Báthori Zsigmond fejed. is biztosított. 1600. IX. 11: a tordai ogy. - mivel ~ lovas és gyalogos székelyei „Mihály vajda ellen serényen” megjelentek a haza védelmére - jóváhagyta, hogy pereskedéskor törv-ük a százados hadnagy előtt kezdődjék, s onnan a fejed-hez föllebbezhessenek. 1613. VI. 26: Báthori Gábor kiváltságlevelében biztosította, hogy örökösen használt földjeiket örököseik mindkét nemre kihatóan bírják. Az 1622:15. tc. Csákó, Hidas, Inakfalva, Örményes, és Veresmart lakóit, kik Bethlen Gábor hadjáratából hazaszöktek, jobbágyságra vetette, ők nemzetiségüket is elvesztették, s a 19. sz. közepére eloláhosodtak. - II. József közig. reformja 1784-90: ~et megszüntette, falvait Kolozs és Torda megyébe osztotta; halála után a reform előtti közig-t egész Mo-on visszaállították. - A 16. sz. közepére prot. vallású ~en a Mária Terézia segítségével 1747: Felvincre telepített jezsuitákkal kezdődött a rekatolizáció, akik Harasztoson, majd Sinfalván tp-ot szereztek. ~en 1760: 291, 1869: 1048 r.k. lelket számláltak. Az önkényuralom idején 1849-54: a kolozsvári ker-hez, 1854-60: az átszervezett kolozsvári ker-hez tartozott, majd a megelőző közig. beosztást állították vissza. A 350 km² ter-ű ~ lélekszáma 1869: 19.680 fő, székhelye Felvinc. Falvai a felső járásban (székhelye Csegez) Alsó- és Felsőszentmihályfalva, Bágyon, Kercsed, Kövesd, Mészkő, (Aranyos)Rákos, Sinfalva, Várfalva; az alsó járásban (székhelye Felvinc) Csákó, Dombró, (Székely)Földvár, Harasztos, Hidas, Inakfalva, (Székely)Kocsárd, Mohács, Örményes, (Aranyos)Po-lyán, Veresmart. A felső járás g.k. és g.kel. vallású falvainak kb. 2000 lakója csak m-ul beszélt, a nyelvüket vesztettek száma kb. 7049 lélek. - Az 1876:33. tc. a vm-k rendezésekor →Torda-Aranyos vármegye néven →Torda vármegyével egyesítette. Ebben az új. vm. 9 járása közül a névadó székhelyű bágyoni és felvinci járást ~ből szervezték. 88

Orbán V:1. - Jankó János: Torda, A., Torockó m. (székely) népe. Bp.,1893. - Edelényi 1928:688. - Művelődés 1971:6. sz. (Jakó Zsigmond: Az Aranyos mente múltjából)