🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > sumer írás
következő 🡲

sumer írás: képjeleket, később ékjeleket alkalmazó írás. - A sumer képjelek egy része kőkori eredetű vallásos jelképekből keletkezett és a székely →rovásírás jeleivel genetikus kapcsolatban van. Az első megfejtett →sumer nyelvű ékírásos emlékek Kr. e. 3000 táján keletkeztek. A Kr. e. I. évezredben a sumer nyelvet és ~t az akkád kiszorította a használatból. A sumer föliratok 95%-a gazd. följegyzés, csak 1%-a irod. értékű szöveg. A sumer irod-at - amely a világ egyik legelső, ismert irod-a - epikai és lírai alkotások (eposzok, mítoszok, himnuszok, imák, siratók stb.), jórészt versek képviselik. Az eposzok Uruk korai kir-ainak (pl. Gilgamesnek) a tört-ével és egy mitikus iráni országgal, Arattával vívott háborúival foglalkoznak. A fönnmaradt mítoszok a legfontosabb sumer istenek (Enki, Inanna, Dumuzi, Ninurta, Martu) történetei. Va.G.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.