Magyar Katolikus Lexikon > S > speyeri egyezség


speyeri egyezség, 1570. aug. 16.: békét előkészítő megegyezés Habsburg Miksa kir. (ur. 1564-76) és János Zsigmond (ur. 1556-71) között Békés Gáspár szervezésében, de az erdélyi rendek többségének ellenzése mellett. - A ~ szerint Jánosnak és utódainak Miksát „az egész kereszténység fejének és egész Magyaroszág urának” elismerve, le kell mondania a „választott magyar király” címéről az „erdélyi fenséges fejedelem”-ért; Erdélyen kívül megkapja Bihar, Közép-Szolnok, Kraszna és Máramaros vm-ket, a Szatmáron és Erdődön inneni - Erdély felé néző - földet, de Debrecen Miksa fenhatósága alatt is marad úgy, hogy a királyi, erdélyi és török főuralom egyaránt kiterjed rá; halála után az erdélyiek szabadon választanak vajdát, de a kir. felsősége alatt. E ter-et fiúutódai is öröklik, akiknek kihalta után az a m. kir-ra száll. Tör. támadás esetén a felek kölcsönösen segítik egymást. A vajda Miksa egyik unokahúgát, Máriát, Albert bajor hg. leányát venné feleségül; ha birtokait elvesztené Opuliát és Ratibort kapná kárpótlásul. Mielőtt a ~et követően békét kötöttek volna, 1571. III. 14: meghalt Szapolyai János Zsigmond. 88

Horváth M. IV:342.