Magyar Katolikus Lexikon > S > spanyol polgárháború


spanyol polgárháború, 1936-1939: Kirobbanásának egyik oka az a súlyos egyházüldözés volt, melyet az 1931. IV. 14: kikiáltott második köztársaság kezdett a kat. egyh. ellen. Először törv-ekkel kötötték meg az Egyh. kezét, majd az anarchisták fizikailag is megkezdték az üldözést. 1934. X. 5-: Asturiában fölgyújtottak 58 tp-ot és megöltek 37 papot, kispapot és szerz-t. - A dokumentumok szerint 1936. VII. 18-1939. III: az Egyh. megsemmisítésének szándékával 6832 egyh. személyt öltek meg (13 pp., 4171 papot, 2365 szerz-t, 283 apácát). A laikus hívők közül, akik védelmezték v. rejtegették az üldözötteket, a polgárháború első félévében 6500, 1937. VII-1939. III: több ezer embert öltek meg. Köztük volt az első b-gá avatott cigány, Ceferino →Malla (Pelé). Az idő és az áldozatok számarányát tekintve ez volt az egyháztörténelem legvéresebb keresztényüldözése. - 1936. VII. 18: Francisco Franco y Bahamonde (1892-1975) tábornok nemz. fölkelést szervezett, s elkezdődött a ~. A nemzetközileg elfogadott benemavatkozási pol. ellenére Olaszo., No. és Port. Franco tábornokot, a SZU, Mexikó és Fro. (utóbbi nem kormányszinten) a köztársaságiakat támogatta. A számos országból érkezett önkéntesekből (→spanyolos) alakított Nemzetközi Brigádok különösen az 1937-es guadalajarai csatában kivívott közt. győzelemmel tűntek ki. 1939 elejére viszont Spo. nagy része, III. 28: Madrid is Franco kezébe került. **