Magyar Katolikus Lexikon > S > sokak


sokak (héb. rabbim, gör. polloi, lat. multi): I. Az ÓSz-ben. Izr. fiainak szóhasználatában a rabbim egy megszámlálhatatlanul sok egyedből összetevődő tömeg, sőt mindenkire vonatkozott. Ennek a „belefoglaló” szójelentésnek a próf-k jövendöléseiben teol. tartalma van. Iz 2,2-4 tanúsítja: a sok nép, mely a Sion felé tart, minden népet magában foglal, tehát az üdvösség föltétlen egyetemességét hirdeti a próf. Még fontosabb szerepe van a ~nak Deutero-Izajásnál az →Isten szolgájáról szóló 4. énekben. Az Ebed Jahve ~at megigazulttá tesz, ~ vétkeit hordozza (52,13-53,12). Hogy itt az egyedekből álló összességről van szó, az egyfelől az aszumimmal való párhuzamból következik (53,12a), másfelől abból, hogy az összes nép gojim rabbimként jelenik meg (52,15). - A kumráni szekta szabályzatában a ~ a teljes jogú tagok összességét jelenti, akik a szekta legfontosabb ügyeiben döntöttek (vö. 1QS 6,1-7,25; CD 13,7; 14,7.12; 15,8 stb.); vsz., hogy Izajás idézett részleteire vezethető vissza az elnevezés (vö. 1QH 4,27 és 1QSb 4,27, ahol a ~ tudásáról és megvilágosodásáról van szó). Hogy Kumránban a ~ (1QHab 4,2) ezen túlmenően a vezetők v. bírák külön rendjét alkották volna, az kétséges. - A LXX révén a kérdés annál bonyolultabbá vált, hogy a gör. hoi polloi legtöbbször exkluzíve használatos, de elég gyakran hordozza a szemita inkluzív jelentést is; ugyanez áll a többi zsidó-görög forrásra is (vö. Hénoch [gör.] 104,10; ZsidTört 3,112 stb.). - II. Az ÚSz-ben a polloi elsősorban inkluzív értelemben szerepel, főleg az ÓSz-hez kapcsolódó helyeken (Mt 8,11; Lk 2,34; Róm 5,16 stb.), de egyébként is érvényesül a szemiták jellegzetesen „belefoglaló” gondolkodásmódja. 5,15b: sokan meghalnak a bűn következményeként (vö. 5,12; 1Kor 15,22); Mk 6,2: Jézust sokan hallgatták, de Lk 4,22: mindenki. Mt 22,14: „sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak”; Jézus e szavai csak akkor kapják meg teljes teol. tartalmukat, ha inkluzíve értelmezzük őket (mindannyian). Ugyanez érvényes Mk 10,45; 14,24 (Róm 5,16; Zsid 9,28) esetében is, ahol Jézus üdvözítő művének egyetemessége áll előtérben. A „belefoglaló” értelmezésre egyfelől Iz 53 jogosít fel, másfelől Pál ap. (1Tim 2,6 és Zsid 2,9), jóllehet ismeretes a váltságul sokakért (Mk 10,45) kifejezésnek a (nyilván tanító-liturgikus célú; vö. értetek) szűkebb, „kizáró” értelmezése is (1Kor 11,24; Lk 22,19). R.É.

BL:1595.