Magyar Katolikus Lexikon > S > sokácok


sokácok (šokci): r.k. vallású délszláv (horvát) néptöredék a Magyar Királyságban. - Eredetük tisztázatlan, vsz. Bosznia, Hercegovina, Dalmácia környékéről származhatnak. A 17. sz. 2. felében vándoroltak be a török elől, ill. telepítették be őket. →Szlavóniában szétszórt telepeken, Baranya vm-ben (a mohácsi, pécsi, siklósi járásban), Bács-Bodrog vm-ben Bács, Béreg, Bogyán, Hercegszántó (Szántova), Palona (Plávna), Szond (Szonta), Monostorszeg, Vájszka községben és Torontál vm-ben laktak. Csonka-Mo-on 1920: 23.228 fő (a bunyevácokkal együtt!), 1930: 20.564 fő (a bunyevácokkal együtt!), 1941: anyanyelv szerint 77.484 fő (a bunyevácokkal együtt!; a trianoni határokon belüli ter-en 16.490 fő), nemzetiség szerint: 54.585 fő (a bunyevácokkal, dalmátokkal, illírekkel együtt!). - Embertanilag a g.kel. szerbektől és a r.k. bunyevácoktól is különböznek. Nagycsaládokban éltek, főként egymás között házasodtak. Jellegzetes népszokásaik: Mohácson a farsangi álarcos busójárás (a 20. sz. végétől idegenforgalmi látványosság), Szondon a pünkösd másnapi sokác búcsú. 88

Ethnographia 1896:132. (Jankó János: Adatok a bács-bodrogmegyei ~ néprajzához. Klny. is) - Néprajzi Értes. 1913. (Bellosics Bálint: Adatok a bácsbodrogmegyei ~ tárgyi néprajzához) - M. stat. évkv. 1933:11. - M. stat. zsebkv. 1933:26; 1942:66; 1948:50. - Csalog József: Búsójárás (poklada), a mohácsi ~ tavaszünnepe. Pécs, 1949. - Janus Pannonius Múz. évkv-e 1961. (Mándoki László: Busómaszkok)