🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > sella
következő 🡲

sella (lat.): ülőbútor a rómaiaknál. - Az ókori rómaiak alak és díszítés szerint megkülönböztették a hát- és kartámlás →trónust (solium), a karos széket (cathedra) és a támla nélküli székeket (~). A 2 személyes bisellium a provinciális városokban a tisztviselők hivatalos ülőhelye volt. **

Pecz II/2:748.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.