Magyar Katolikus Lexikon > S > sekina


sekina (arámul 'lakás, hajlék, lakóhely'): A MTörv 12,11; 14,23 stb. szerint Jahve azt kívánta, hogy nevének legyen hajléka, lakjon valahol (az ige: skn). Így a Targumokban és a rabbinista irod-ban a ~ a népe közt ott lakó Isten neve lett (vö. Mt 18,20). A Bibliában a ~ Isten nevét helyettesíti, nem önálló létezőként (hiposztázis) jelenik meg (pl. 'a ~ arcát üdvözölni' azzal egyértelmű, hogy 'Isten színe előtt megjelenni'; 'valakit a ~ szárnyai alá helyezni' ugyanaz, mint 'Istenhez téríteni'). A ~ tehát a rabbinista irod-ban egyike azoknak az elnevezéseknek (mint amilyen pl. a név, a szent, a magasságbeli, az ég), melyek segítségül szolgáltak az Elohim v. Jahve név kimondásának elkerülésében. Jn 1,14 talán kapcsolatba hozható a ~val. R.É.

BL:1573.