🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > sasfa
következő 🡲

sasfa, áloéfa, kalambakfa (gör. agallochon, lat. Aquilaria agallocha): a boroszlánfélék családjába tartozó növény. - A Szám 24,6; Péld 7,17; Én 4,14: előforduló ahalot illatszer: a ~ különlegesen finom illatú fájából nyert készítmény. A Nikodémus által Jézus temetésére vásárolt „áloe és mirha keverék” vsz. mirhával kevert ~ levélőrleményből álló, szagtalan, keserű, de kiváló tartósítószer volt (Jn 19,39). - A Malájföldön élő, 30 m magasra is megnövő ~ értékes, nehéz, illatos, füstölésre is alkalmas fájából sokféle használati tárgyat, erős, ezüstös színű rostjaiból pedig kötelet, sőt ruhát is készítenek. Őrleménye a távol-keleti népi gyógyászat fontos anyaga. Sötétbarna fáját, amely minél tovább korhad, annál erősebb illatú, régóta használták füstölésre az indiai szentélyekben. Napóleon annyira kedvelte a füstölgő ~ illatát, hogy palotájában rendszeresen égette. - Rokon faja, a fehér szantálfa K-indiai eredetű növény, ugyancsak jó illatú fájából lepárlással nagy mennyiségű baktériumölő éterikus olajat nyernek. Ky.Z.

Kereszty 1998:112.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.