🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > sámán
következő 🡲

sámán: ázsiai (főként szibériai) kereszténységen kívüli népek, vallások →papja, valójában →varázsló. Nem tévesztendő össze a →táltossal. Kühár Flóris szerint a ~ szó a szanszkrit samana, 'bűnbánó szerzetes' szóból származik; mások szerint varázslót jelent.

- A marxista őstört. azt hirdette, hogy a m-ok őseinek a vallása a ~izmus volt, holott az nem tekinthető vallásnak. A vallásokra ui. bizonyos strukturális jegyek jellemzőek, legfontosabb a vallási tudat, az istenhit (ideológia) és a mitológia. Emellett, de csak másodikként említendő a kultusz, azaz a rítus, majd a függőségi érzések és a szoc. szervezet. A ~izmusnak nincs egységes ideológiája, különböző mitológiákkal rendelkező népeknél fordul elő, nincs dogmatikája és teológiája. Leglátványosabb és kiemelkedő része a szert. (rítus, „~kodás”), mely a törzsi kultuszokkal összefonódva nem önálló, azaz nincs társad. szervezete. - A ~kutatásban Diószegi Vilmos (1923-72) nagy eredményeket ért el, később azonban a ~izmust az ősmagyarok vallásává téve hosszabb időre tévútra vitték őseink vallásának kutatását. A ~kutatás nagy ter-én, Szibériában a m-ok ősei sohasem jártak. Az összemosás gyökereit abban kereshetjük, hogy őseink papjainál valóban voltak olyan tulajdonságok ( kiválasztottság, „szakmabeli” ismeretek tudatos megszerzése stb.), melyek a ~okat is jellemzik, a kettőjük közötti különbség azonban igen nagy. - A szibériai ~ az a személy, aki közvetít az emberek világa és a szellemek v. lelkek elképzelt világa között. Legfontosabb jellemzője, hogy elő tudja idézni az →eksztázist, melynek során megváltozott tudatállapotba kerül. A ~ eksztázisa előidézésére narkotikumokat, kenderfüstöt v. gombákat használ, „~kodásait” szaggatott szarvasbőrruhában végzi, fején ~koronát visel, és sajátos hangszerén dobol. Kezdetleges fokon a ~nak még nincs szertartásos öltözéke, de megvan már a dobja, bár ez is kisebb, jelentéktelenebb az ázsiai nagy →varázsdoboknál. - ~jai voltak a lappoknak, az obi-ugoroknak, a madzsu-tunguz népeknek, a paleo-szibériai keteknek, korjákoknak, csukcsoknak, jukagíroknak, de sem az iráni népeknél, sem a belső-ázsiai hunoknál, ujguroknál és türk népeknél ~ok létezéséről nincs tudomásunk. Ky.I.

KL IV:128. - Kiszely 1995.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.