Magyar Katolikus Lexikon > S > Szymkoviac


Szymkoviac, M. Sancja, Giannina, B. (Mozdzanów, Lengyo., Ostrów Wielkopolski mellett, Poznantól DK-re, 1910. júl. 10.-Poznan, 1942. aug. 29.): apáca. - Négy fiú után a család legkisebb gyermekeként született. Kiskorától feltűnő volt egyszerűséggel és derűvel párosult jósága. Érettségi után a poznani egyetem idegen nyelvek fakultásán tanult, s a Mária Kongr. tagjaként okos és hatékony apostoli munkát végzett társai között. Különös szeretettel fordult a gyengék és szenvedők felé, rendszeresen fölkereste a város szegény negyedeit. 1934 nyarán Lourdes-ba zarándokolt. Itt a Szűzanyának megígérte, hogy apáca lesz. Hazatérve, sok nehézség leküzdése után 1936. VI: Poznanban belépett a Fájdalmas Szűz Leányai Társaságába (→Szeráfi Nővérek). A Maria Sancja szerz. nevet kapta. Lelki élete egyre inkább elmélyült az Istennel való egyesülésben, ami a külső szemlélő számára a szerz. szabályzat pontos megtartásában és a nagyon készséges szolg-ban mutatkozott meg, egyébként semmi rendkívüli nem történt vele. - Amikor a németek megszállták Lengyo-ot, az elöljárók engedélyével hazatérhetett volna a családjához. Néhány társával a helyén maradt, s a legkeményebb munkát is vállalta a kórházzá alakított rendházban. Békét és reménységet sugárzott maga körül. A fogságba esett fr. és ang. katonák (kiknek tolmácsa is volt) a jóság angyalának, szent Sancjának hívták. A rendkívüli fizikai igénybevétel és a rossz körülmények miatt toroktuberkulózist kapott. Szenvedését szeretettel ajánlotta föl Istennek. Örök fog-át halálos betegen, 1942. VII. 6: tette le. VIII. 29: halt meg 32 évesen. - II. János Pál p. 2002. VIII. 18: Krakkóban b-gá avatta. **