Magyar Katolikus Lexikon > S > Szodoma


Szodoma: az →Ötváros egyike (Ter 10,19; 14,2). - Királya, Birsa részt vett az Amráfel és szövetségesei elleni hadjáratban (14). 13,12: az a terület, ahol Lót táborozott, ~ig terjedt. Az ÓSz-ben közmondásossá vált ~ és Gomorra lakóinak gonoszsága (13,13; MTörv 32,32; Jer 23,14; 2Pt 2,6-8; Júd 7; Ez 16,48-50: a gőgöt, a telhetetlenséget, az önteltséget és az elbizakodottságot rója föl nekik bűnül), ezért ~nak Gomorrával (MTörv 29,22), valamint Admával és Ceboimmal (Oz 11,8) együtt el kellett pusztulnia, kén- és tűzeső áldozatává kellett válnia (Ter 18,20-19,29). Pusztulása iskolapéldája Isten büntető ítéletének (MTörv 29,22; Zsolt 11,6; Iz 1,9; 13,19; Jer 49,18; 50,40; Ám 4,11; Mt 10,15; 11,23). A város nevét a Holt-tengertől DNy-ra eső, sót tartalmazó hegy neve őrzi. R.É.

BL:1733.