🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szmrecsányi
következő 🡲

Szmrecsányi Elek (Kisszeben, Sáros vm., 1895. márc. 8.-Kassa, 1973. aug. 31.): plébános. - 1920. VI. 29: pappá szent. Parnón (Zemplén vm.), Nagytárkányban kp., 1925: adm., 1935: plnos. 1946 őszén letartóztatták, vsz. azért, mert nem volt hajlandó megtagadni magyarságát, nem írta alá a →reszlovakizációs nyilatkozatot. XI. 4-XII. 5: Kassán a hasonló „vétségért” fogva tartott →Petrik Béla radi plnos zárkatársa. 1950 k. Mocsonokra (Vágsellyétől ÉK-re), a nyitrai ppi uradalomba, a papok részére létesített internálótáborba hurcolták. 88

Pilinyi 1943:191. - Schem. Cass. 1944:100. - Schem. Cass. et Satm. 1948:96. - Hetényi Varga III:267.

Szmrecsányi György, szmrecsányi (Felsőkubin, Árva vm., 1876. szept. 23.-Bp., 1932. szept. 22.): főispán, országgyűlési képviselő. - A középisk-t Kassán és Pozsonyban végezte, a bpi Tudegy-en jog- és államtud. áIlamvizsgát tett. A KSH-ban gyakornok, majd a Keresk. Min. fogalmazója. 1905: a Szabadelvű Párt programjával (Pivko Iván tót nemzetiségi jelölttel szemben) az alsókubini ker. ogy. képviselője, 1905: a Néppárthoz csatlakozott, 1906: mint e párt tagját választották meg, 1910: a zsámbokréti ker. képviselője. 1914. VIII: a vh. kitörésekor a M. Vöröskereszt Egylet h. főmegbízottjaként bejárta annak harctéren levő nagyobb kórházait. Hadnagyként szerelték le. 1917. VI. 17: az Esterházy-kormány uralomra jutásakor lemondott mandátumáról, mert kinevezték Pozsony város és vm. kormánybiztos főispánjává; figyelte a felvidéki pánszláv agitációt; kormánybiztosi hatáskörét XI. 15: és 1918. I. 23: kiterjesztették. A Károlyi-korszak első hetében, XI. 4: fölmentették, Jankó Zoltán (1871-?) pozsonyi városi tanácsnokot (a Testvériség páholy mesterét) nevezték ki helyére. XII. 21: nyugdíjazták. Egy nemzetvédelmi akcióhoz Esztergom, Komárom és Pozsony vm-ben önkéntes alakulatokat toborzott, hogy a csehek terjeszkedését akadályozzák. Pogány (Schwarz) József rendeletére a fegyver- és lőszerszállítmányt föltartóztatták. 1919. III. 21. után Bécsbe menekült, ahol az Antibolsevista Comité (ABC) egyik vez-je. Ők szerezték meg V. 2: az Eu. bolsevizálására szánt 140 millió K-t a bécsi m. komm. követségről. VI: csoportja Grácban önálló szervezkedésbe kezdett. A kommün bukása után 1919. VIII-: 11 dunántúli vm. kormánybiztosa, az Ébredő Magyarok Egyes. (ÉME) első orsz. elnöke. 1920. II.16: a →Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja programjával a zalaegerszegi ker. nemzgyűl. képviselője; 1921-ig a nemzgyűl. alelnöke. A bécsi pénzkezelés ügyét 1920. V. 7: a kormány, V. 20: a nemzgyűl. is kivizsgálta. 1921. III. 28: az I. →királypuccs alatt Hajmáskéren letartóztatták. Részt vett a II. királypuccs (X. 20-X. 24.) előkészítésében, ezért az ÉME annak leverése után kizárta. 1922. II. 3-: a Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párt tagja, ennek programjával 1922: a nemzgyűl. választásokon kisebbségben maradt. 1920-23: a bpi tvhat. biz. tagja. - M: Viscount Rothermere. Bp., 1927. 88

Sturm 1905:400; 1906:236; 1910:435. (s.v. Szercsányi!). - Az Ébredő Magyarok Egyesülete 2. országos elnöki konf-jának naplója Bpen 1920. IX. 7-9. Bp., 1920. Arck. - Nemzgyűl. alm. 1920:142. - M. társad. lex. 1930:550. - Gerő 1938:355. - Kerecseny János: A vörös 140 millió. A bécsi nagykaland. Vér, terror, ellenforr. A komm. tört. Bp., 1941. (Nemz. kvtár 57.) - Adatok Liptó m. nemes családok tört-éhez. Uo., 1942. - Szluha 2000:730. (*Alsókubin) - Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)

Szmrecsányi Lajos, szmrecsányi (Daróc, Sáros vm., 1851. ápr. 26.-Eger, 1943. jan. 28.): érsek, metropolita. - A középisk-t Debrecenben és Eperjesen, a teol-t 1867-72: Egerben végezte, 1873: pappá szent., Kápolnán, 1876: Miskolcon kp., majd h. plnos, a helyi egyhközs. önkormányzatának megalkotója. 1882: érs. szertartó, 1891: titkár, 1893: tb., 1897: egri knk., 1898: Szentháromságról nev. c. apát, 1901: irodaig., 1904: oldalknk. és magidai cpp., a főkáptalani alapítványok kezelői gondnoka. 1912. III. 4: utódlási joggal cyrrói c. érs. és Samassa bíb. érs. mellett koadjutor, a bíb. halála után 1912. VIII. 20: egri érs., 1912-18: a főrendi ház tagja. - Egerben bővíttette a Foglár-féle Szt József Fiúint-et, 1921: fiú felső keresk. isk-t, Kisvárdán és Hevesen orsolyita zárdát, Nyíregyházán Szt Imre internátust, isk-t és leánynev. int-et és új ferences ktort, Mezőkövesden Szt László Fiúinternátust; új pléb-kat és lelkészségeket alapított. Az I. vh. idején az érs. palotában hadikórházat rendezett be. 1917: a gyöngyösi tűzvész károsultjait bőkezűen támogatta. 1917. V. 3: a MTA ig. tagja, a SZIA ig. tanácsának tagja. A kommün idején 2x letartóztatták. 1927-43: az újjászervezett felsőház és a Kat. Közp. Kongrua Biz. tagja. 1927. VIII. 19: jáváhagyásával kezte →Oslay Oswald OFM a szegénygondozó →Egri Normát. 1927: a m. kormány jelöltje volt az esztergomi székre. 1929 IX. 12: p. trónálló és római gr. 1933. III: tartománnyá emelte a Szegénygondozó Nővérek Kongr-ját. - Utóda 1943. V. 7: Czapik Gyula. - Írásai: Emlékkv. Zichy Nándor gr. szül. 100. évford-jára 1829-1929. Bp., 1929. (Centenárium); Vita Academica 1932. VI. (levele). 88

Üdvözlő szózat ~ spp-ké felszenteltetése örömünnepére. Eger, 1905. - Heves vm. 1910:303. - Deák 1927:13. - M. ogy. alm. 1927:346. Arck.; 1931:352. Arck.; 1935:18. (*ápr. 24.) - MKA 1927:175. Arck. - Ogy. alm. 1927:22; 1931:315. Arck.; 1935:27. Arck.; 1939:406. Arck. - M. társad. lex. 1930:550. - Kerkápoly 1930:1047. - Karczag 1936:881. - Ki kicsoda? [1937]:812. - M. nemzetgazd. enciklopédia 1937. III:167. - Ker. m. közél. alm. II:1036. - A mai élet lex-a. 1941:20. - Nemz. Újs. 1943. I. 29. - MÉL II:790. - MTA tagjai 1975:272. - Balogh-Gergely II:487. (*Sárosdaróc!) - Szluha 2000:733. - Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)

Szmrecsányi Mariann, szmrecsányi (*1903. márc. 30.): könyvtáros. - 1935. IX. 1: lépett a szfőv. szolgálatába, 1944. I. 1: kvtári I. o. tiszt. - Írása: M. Női Szle (1938). - M: A novai tp. és falképei. Bp. (ny. Vác), 1935. 88

Bpi közigazg. címtára. 1944:130. - Bíró 1955:583. - Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)

Szmrecsányi Miklós, szmrecsányi (Daróc, Sáros vm., 1854. jan. 19.-Bp., 1936. máj. 31.): művészettörténész. - Sz. Lajos érs. és Pál pp. öccse. A gimn-ot Eperjesen, a jogot a bpi Tudegy-en végezte, ahol 1878: dr-rá avatták. Törv-széki gyakorlata mellett műv-tört-et tanult, 1882: az Orsz. M. Képzőműv. Társulat titkára. Tanulmányozta az eu. képtárakat, műv. isk-kat, melyekről évenkint beszámolt. 1895. I-1899. I. 4: nyugdíjazásáig a VKM-ben oszt-tan., a műv. oszt. vez-je. Részt vett az ezredéves kiáll. tört. pavilonjának és 1900: a párizsi világkiáll. m. csoportjának rendezésében. 1896: kezdeményezte a bpi Műcsarnok létrehozását. 1899. I: min. tan. címet kapott. Egerbe költözött érs. bátyjához, a város műv-tört. múltját kutatta, emlékeit óvta. Az Egri Egyhm. Egyházműv. Biz. elnöke, az Érs. Líceum Múz-a anyagának rendezője; javaslatára vezették be az egri szem-ban az egyhműv. oktatását. - Cikkei: M. Szalon (1889, 91, 92); Műv. Ipar (1891), Mintarajzisk. értes. (1895/96), Bpi Szle (1900), M. Iparműv. (1901, 1930), M. Műv. (1905, 25, 27, 31, 32), Műv. (1906, 10, 11, 12); Egri Egyhm. Közl. (1924-33); Archaeologiai Értes. (1927); MKA (1928); Az Orsz. M. Képzőműv. Társ. évkv-e (1928). - Beszéde: Galanthai gr. Esterházy Károly egri pp. emlékének ünneplése és szül-ének kétszázados évford-ja alkalmából. Eger, 1926. - M: Eger és környéke részletes kalauza. Bp., 1925. (Részletes helyi kalauzok 1.) (2. kiad. 1930) - Esterházy és a műv. Eger, 1926. - Tinayre Louis fr. festőműv. emlékezései mo-i tartózkodásáról (1872-1879). Bp. 1934. (Klny. Bpi Szle) - Eger művészetéről. Tanulm-ok és jegyz-ek a hazai barokk tört-éhez. S.a.r. Kapossy János, Radisics Elemér. Uo., 1937. - Betűjegye: Sz. M. (Művészet 1912). 88

Vasárnapi Újs. 1895:18. sz. Arck. - Ország-Világ 1885:19. sz. Arck. - M. Tisztviselők Lapja 1895:13. sz. Arck. - Szinnyei XIII:1028. (*Sáros-Darócz!) - Krücken-Parlagi II:588. - Békássy 1931:126. Arck. - Nemz Újs. 1936. VI. 3., VI. 4. Arck. - Adatok Liptó m. nemes családok tört-éhez. Bp., 1942. - Bíró 1955:583. - Heves m. Népújság 1966:131. sz. (Hevesy Sándor: 30 éve halt meg ~, az egri műemlékvédelem úttörője) - Kiss 1993:92. - Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)

Szmrecsányi Pál, szmrecsányi (Daróc, Sáros vm., 1846. máj. 2.-Bad St. Moritz, Svájc, 1908. aug. 8.): megyéspüspök. - Sz. Lajos érs. és Miklós műv-történész bátyja. 6 eperjesi középisk. o. után 1862: egri kispapként tanult tovább, a ciszt. gimn-ban éretts., 1865: a KPI növ-e, a papnev. önképzőkör elnöke, a pesti Tudegy-en teol-t végzett, 1869. VII. 25: pappá szent. IX. 22: Nyíregyházán és 1870: Makláron kp., majd az egri főszegyh. hitszónoka, 1871: Bartakovics Béla érs. udvari papja, 1875: érs. titkár, 1879: c. knk., 1881: irodaig., 1886. III. 19: knk., jövedelmének tetemes részét műtárgyakra és kv-ekre költötte. 1888: thypultai c. apát, 1891: az egri jogakad. (→egri líceum) ig-ja. - 1891. XII. 4: szepesi mpp., XIII. Leó p. XII. 17: megerősítette, 1892. III. 27: pp-ké szent., V. 15: elfoglalta székét. 1903. V. 10: áthelyezték a váradi székbe. A SZLT egyh. eln-e. Mindkét helyen isk-k és tp-ok sorát építtette, adományokkal és alapítványokkal segített a rászorulókon. Nagyváradon külön gondja volt a nyugdíjas papokra. Új szabályzatot készíttetett, és az anyagi fedezet nagy részét magára vállalta. Betegségét külf-ön gyógyíttatta. - Írása: Egri Egyhm. Közl. 1893:67. (~ szepesi pp. pohárjöszöntője). - Utóda Szepesben 1903. IV. 19: Párvy Sándor, Nagyváradon 1908-10: széke üres, utóda 1911. III. 18: Széchenyi Miklós. 88

Pallas XV:767. - B. Hírl. 1903:129. (Vetési: Az új váradi pp.) - Sturm 1905:28. (†aug. 8.) (itt apja Pál!) - Alkotmány 1908:191. sz. - P. Lloyd 1908:221. sz. (A. v. B.) - Schem. Scep. 1913:5. (10.) - Szluha 2000:733. - Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.