Magyar Katolikus Lexikon > S > Szkalka


Szkalka, v. Trencsén vm. (Skala, Szl.): 1. egykori bencés apátság. Szt Benedek zoborhegyi remete vértanúsága helyén, Trencséntől ÉK-re 5 km-re, a Vág jobbpartja fölé emelkedő barlangos sziklára épült. Romos egyhajós tp-ához kerengős négyszögű ktor csatlakozott. 1224: Jakab nyitrai pp. alapította. Okl-e szerint Benedek remete vére még látható volt barlangja falán. Engedélyt adott, hogy az apátság szerz-ei egyhm-je egész területén prédikáljanak és gyóntassanak. IV. Béla 1238-i ottjártakor a trencséni várföldekből adott egy részt az apátságnak. 1508: a rendi vizitátorok apát nélkül találták. Egy bencés és egy ciszt. szerzetes lakta, a jövedelmet egy világi pap élvezte. 1644: javait a jezsuiták trencséni koll-a kapta meg. - 2. plébánia. →Vágsziklás H.F.L.

Schem. Strig. 1911. (s.v. szkalkai Szent Benedek vértanú apátság, Vágsziklás) - PanRt XII/B:258. - Ppl. 2001:517.

Szkalka Kandid János, OSB (Párkány, Esztergom vm., 1793. aug. 27.-Bakonybél, 1875. febr. 27.): gimnáziumi tanár, perjel. - 1812. X. 28: lépett a r-be, 1815. X. 3: fog-at tett, 1823. IX. 19: pappá szent. 1815-19: Kőszegen gimn. tanár, 1819-23: Pannonhalmán hittanhallg. 1823: Esztergomban, 1836: Kőszegen gimn. tanár, 1837: Bakonybélben perjel és újoncmester. 1843: Pannonhalmán alperjel, esp., a szegyh. őre, 1844: Szentivánon (Győr vm.) lelkész, 1861: Bakonybélben alperjel, 1873: perjel, 1869-től házgondnok is. - M: Tekintetes, nemes, nemzetes s tudós Krainer József úrhoz ... Esztergom, 1834. - Húsvétra. (Egyh. beszéd) Uo., 1835. - Péter Pál napjára. (Egyh. beszéd) Uo., 1836. 88

Szinnyei XIII:1005. - Balogh 1941:70. - PN 1987:46. (246.)