Magyar Katolikus Lexikon > S > Szilassy


Szilassy Aladár Gusztáv, szilasi és pilisi, ifj. (Bp., 1879. okt. 8.-Bp., 1912. ápr. 16.): orvos, az első magyar cserkészcsapat szervezője. - Ref. Apja Aladár (1847-1924) ügyvéd, anyja Vizsolyi Mária (*1854). 1897: a bpi Ref. Főgimn-ban éretts., a bpi tudegy-en orvosdr-rá avatták, gyermekgyógyászatból szakvizsgázott. A bpi Szt János Kórház alorvosa. Vagyonából, nagybátyja örökségéből sokat áldozott a falusi gyermekek gyógyítására, a fiatalok nevelésére, kirándulásokra. 1910: Edinburghban (NBr.) ismerkedett meg a cserkészettel. Hazatérve Megyercsy Béla ref. lelkésszel létrehozta a Bpi Keresztyén Ifj. Szöv. mellett az első m. cserkészcsapatot. Koczogh Andrással 2 őrsöt hoztak létre, az egyiket Borbély Károly, a másikat Mezei Péter vezette. Bpen diák és iparostanonc fiúkat toborzott, majd Alsópélen (Tolna vm.) rokona, Vizsolyi Ákos birtokán annak fiával, Gusztávval a cselédgyerekek részére rendezte meg az első hazai cserkésztábort, ahol kipróbálta a tanulmányúti tapasztalatait. 1911. XII: tüdőbetegsége miatt egy amerikai hajón hajóorvosi beosztást vállalt, ekkor ford. m-ra Robert Baden-Powell Scouting for Boys c. művét (a ford. elveszett). Sikertelen davosi (Svájc) kezelés, hosszú betegeskedés után halt meg. Búza Barna (1910-) szobrász ~ emlékére plakettet készített. Bo.J.-Fe.Má.-88

Nemes családok 1905:587. - Barthos 1909:282. (34.) (*1878)

Szilassy János (18. sz.): ötvös. - Munkái 1729-82: ismertek. 1729: már mint mester kérte fölvételét a lőcsei ötvöscéhbe, amelynek 1747-től haláláig céhmestere volt. A mo-i barokk-rokokó ötvösség legjelentősebb alakja. Vörösrézlemezre festett, zománcos képekkel díszített (festett zománc) művei igen népszerűek voltak, több tucatnyi, szinte kizárólag egyh. megrendelésre készült alkotása ismert. A Szepesség, Sáros és a környező felvidéki települések kat. tp-ai őrzik úrmutatóit, tömjéntartóit, kelyheit. M. fölirattal látta el 1770: a kassai dómkincstárban látható úrmutatót. Legjelentősebb alkotása az egri ferencesek úrmutatója (1752). A budai Nagyboldogasszony-tp. gyűjt-ébe került a budaörsi plébtp. zománcos kelyhe (1781) és a gödöllői monstrancia. L.P.

Divald Kornél: Szepesvm. műv. emlékei III. Bp., 1907:81. - Kőszeghy Elemér: Mo-i ötvösjegyek. Bp., 1936:205. - EH III:495.