Magyar Katolikus Lexikon > S > Szikladóm


Szikladóm, Omár mecset: szentély Jeruzsálemben a templomtéren, a →Szent Szikla fölött. - Helytelenül nevezik Omár-mecsetnek, mert nem Omár kalifától nem ered, s nem is →mecset, hanem egyetemes szentély, ahová bárki bemehet imádkozni, nyilvános muszlim istentiszt-et azonban nem tartanak benne. - Breviarius de Hierosolyma tudósítása szerint a 6. sz. végén a Templomtéren a Templom megtisztítása (Jn 2,13-22) emlékének szentelt tp. állt. Vsz., hogy a mostani mecset helyén állt ez a ker. tp., s ez volt az egyetlen, amelyet a keresztesek előtt az egykori Templomtéren felépítettek. A salamoni, illetve heródesi tp. helyét pusztaságként hagyták meg, hogy Jézus jövendölése beteljesedését az utókor nyilvánvalóan láthassa (Mt 24,2). - Kr. u. 638: Mohamed második utóda, Omar ibn el-Khattab kalifa bevonult Jeruzsálembe, a Templomtéren romhalmazt talált. Az első kosár törmeléket sajátkezűleg vitte el, és a teret az imádság helyévé nyilvánította. Az Omajádok székhelyüket Damaszkuszba tették át, s Abd el-Malik, a második damaszkuszi kalifa vallási tekintetben is megpróbálta függetleníteni magát Mekkától: az É-i törzseknek megtiltotta, hogy Mekkába zarándokoljanak, és Kr. u. 688-691: fölépítette a Templomtéren a Hárám as-Sarífot, a 'Fenséges Szentélyt', s ettől fogva a fennhatósága alatt élő muszlimoknak ide kellett zarándokolniuk. - A hivatalos és nyilvános muszlim istentiszt. helye a Templomtér déli oldalán álló al-Aksza-mecset, melyet az omajád el-Valíd kalifa építtetett (705-716), és a Koránban (17. szúra, 1.) az el Medzsid al-Aksza, azaz 'a Mekkától legtávolabb lévő szentély' nevet kapta. - A ~ →jeruzsálemi templom romjai fölött kialakított nagy terasz közepén áll, lépcsők vezetnek fel hozzá. Kupolájában arany betűkkel eredetileg ez a felirat állt: „Ezt a dómot Allah szolgája, Abd el-Malik, a hívők uralkodója építette a 72. évben. Allah vegye fel őt kegyelmébe”. Az iszlám naptár 72. éve Kr. u. 691-nek felel meg. Ma azonban Abd el-Malik helyett „Abul-Abbas Abdallah el-Manun” nevét lehet olvasni, mert amikor 750: az Omajád-dinasztia elveszítette hatalmát, az utód Abbaszidák mindent megtettek azért, hogy az előző uralkodóknak még az emléke is elenyésszen. Ezért a kupola feliratán az építő nevét kicserélték Manun nevével (ur. 813-833). A feliratot készítő művész azonban a 72-es számot ott felejtette, s így ez a hamisítás a 19. sz: köztudottá vált. - A nyolcszög alaprajzú, centrális épület külső falait fehér és kék márvány, ill. fajansz lapokkal burkolták. A belső tér két részre tagolódik: a kupola alatt a van a központi rotunda, és körülveszi az alacsonyabb mellékhajó, melyet 8 pillér és 16 oszlop tagol. Az oszlopok mind régebbi, ókori pogány vagy ker. épületekből kerültek ide. A boltíveken a Koránnak a keresztényekhez szóló verse olvasható: „Ti, az Írás népe, ne essetek túlzásba vallásotokban, hanem csak az igazat mondjátok Allahról. A Messiás Jézus, Mária Fia, Allah küldötte és az ő Máriába helyezett igéje, s Allahtól való Lélek. Higgyetek hát Allahban és az ő Küldöttében, és ne mondjátok: Három. Álljatok el ettől, jobb lesz nektek. Allah csak egyetlen Isten. Dicsőség neki azért, hogy akarata szerint egyetlen Fia van! Övé minden, ami az égen és a földön van, és Allah elég erős ahhoz, hogy megóvjon mindent!”- A 30 m magas kupolát 4 pillér és 12 oszlop tartja. Az általuk határolt kör középén emelkedik a 1,5-2 m magas →Szent Szikla. A kupoladobban két díszítő sáv között rózsák és csillagok közé foglalva fut körbe a Korán híres Trón-verse: „Allah! Rajta, az Élőn és Örökkévalón kívül nincs más Isten! Soha nem szunnyad és nem alszik. Övé minden, ami az égben és a földön van. Ki az, aki szóra nyithatja előtte a száját az ő engedélye nélkül? Tudja, hogy mi van a kezükben, és mi van a hátuk mögött, és azok semmit meg nem értenek anélkül, hogy ő ne akarná. Messzire nyúlik a trónja az ég és a föld felett, és nem esik nehezére, hogy mindkettőre gondot viseljen. Mert ő a Magasságos és a Fenséges!” **

Kroll 1993:368.